Fraknói Vilmos,
Fraknói Vilmos,
bölcseleti doktor, arbei czímzetes püspök, váradi kanonok, apostoli protonotárius, a m. tudom. akadémia rendes és igazgató-tanácsának tagja, szül. 1843. febr. 27. Ürményben Nyitramegyében, hol atyja Frankl Sándor uradalmi orvos volt; középiskoláit Nagyszombatban és Esztergomban, a hittudományiakat és bölcseletieket Pesten végezte 1862-ben; ezután két évig (1862–64.) a bölcseleti tanfolyamot hallgatta a pesti egyetemen. 1864-ben bölcseleti doktor és tanár lett a nagyszombati érseki főgymnasiumban. 1865. júl. 23. misés pappá szenteltetett föl. 1865. októbertől az esztergomi papnevelőben tanár. 1870. máj. 25. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választatott meg. 1871-ben Pestre költözött és Rónay Jáczint lemondása után (okt.) a m. t. akadémia II. osztályának helyettes titkára lett. 1873. máj. 21. a m. tud. akadémia rendes tagjának választatott meg és a II. osztály rendes titkára lett. 1874-ben Frankl családi nevét Fraknóira változtatta. 1875. ápriltól 1879. május 23-ig a m. nemzeti múzeum könyvtárőre volt (mely hivatalát nov. 1-ig az uj könyvjárőr Majláth Bélának megérkeztéig viselte) és 1879. május 22-től 1889-ig a m. t. akadémia főtitkára s 1889. máj. 3-tól 1892-ig a másodelnöki tisztet viselte. 1878. márcz. 24. nagyváradi kanonok lett. 1879. júl. 6. szegszárdi cz. apát, 1892-ben arbei cz. püspök. Az országos közoktatási tanács tagja, több római tud. társaság, a krakói és belgrádi akadémiák külső, a poseni történelmi társulat, a felső-magyarországi, a délmagyarországi, a pozsonyi s a békésmegyei régészeti egyletek tiszteleti tagja. Könyv- és levéltári kutatásokat tett a magyarországi összes főbb levéltárakban és külföldön: Bécs (1865. 1872–73. 1879.), Róma (1867. 1870. 1873. és 1881 óta) Firenze, Páris és München (1867. 1877.), Milano (1868. 1878.), Firenze (1878. 1883.), Velencze (1868. 1878. 1882.), Simancas (1868.), Nápoly (1873. 1882.), Salzburg (1877.), Mantus (1878.), Modena (1878. 1881.), Bologna, Pisa, Lucca és Ravenna (1878.) Drezda, Krakkó (1879.), Berlin, Koppenhága (1881), Cividale (1882.), Boroszló (1884.) és Hága (1885.)
Értekezései, czikkei a következő lapokban, folyóiratokban és gyűjteményes munkákban jelentek meg: Idők Tanuja (1861. A magyar országgyűlés, 1862–64. több könyvismertetés és politikai czikk), M. Tudom. Értekező (1862. A magyar nemzet bevándorlásának története és könyvismertetés), Ország Tükre (1863. Rómer Flóris életrajza), Uj M. Sion (1863. Adalékok a szűz Máriáról nevezett Fehéregyház történetéhez, 1864. Pázmány Péter turóczi préposttá neveztetése, 1866. A magyar főpapok levelezéseinek közzététele tárgyában, Leveles-tár, Adalékok az esztergomi érsekek primási született követi és főkorlátnoki jogai kifejlődésének történetéhez, 1869. Pázmány Péter spanyol évdíja, pénzügyi és gazdasági viszonyai, 1870. Föladataink, Külföldi kath. állapotok szemléje, A kath. autonomia szervező gyűlése, A vallásügyi törvényjavaslat, A magyar egyetem megalapítása, Vallási állapotok Észak-Amerikában, A magyar király követe a trienti zsinaton, A szerb congressus egyház-autonomiai tevékenysége, Az esztergomi főkáptalan gondjaira bízott ájtatos alapítványok, Magyarországi protestáns egyházi gyűlések, V. Sixtus pápa, A rabszolgakereskedés jelen állása, Reformmozgalom a magyarországi protestáns felekezetek körében, 1871. Tájékozás, A m. k. cultus-ministerium kezelése alatt álló katholikus alapok, A magyarországi kath. egyház önkormányati szervezete, A magyar főpapság és a nemzeti politika, Az egyházi javak saecularisatiója Francziaországban, Pázmány Péter diplomatiai küldetése Rómába 1632., 1872. Helyzetünk, A vallásalap és az egyházi javak a magyar törvényhozás előtt, Az első magyarországi papnövelde, Pázmány Péter egy ismeretlen munkája, 1873. Az egyházi javak saecularisatiója Olaszországban, A nagyszombati gymnasium a XVI. században, 1874. Három magyar bibornok-jelölt a XVI. században, 1875. Pázmány Péter esztergomi érsekké neveztetése, 1878. Mária magyar királyné állása a reformatio irányában, 1882. A vatikáni magyarországi okirattár, 1884. Szalkai László esztergomi érsek és a cseh utraquisták), Győri történeti és régészeti Füzetek (1863. A tudományok állapota Magyarországban az Árpádok korában, 1865. Egyházi régiségek), Egyetemes M. Encyclopaedia (1866. életrajzok és czikkek F. A. jegygyel), M. tudom. akadémia Értesítője (1867. az 1618. királyválasztó országgyűlés, 1872. A báró Révay-család levéltárában föltalált levelezések a XVI. század első feléből, 1882. Jelentés Posthumus István herczegnek III. Endre király atyjának Mircse János által Velenczében fölfedezett végrendeletéről), Századok (1868. Egy ismeretlen Corvin-codex Rómában, 1869. Tanulmányaim Spanyolország állami levéltárában és könyvismertetés, 1870. Lukácsy K., A magyarok ős elei örmény kútfők után, ism., 1871. Az eperjesi béke 1633-ban, könyvism., 1872. Adalékok az 1514. évi pórlázadás történetéhez, A vármegyék történeti monographiájának tervrajza, Pesty Frigyessel együtt, 1873. Purkircher György, egy XVI. századbeli magyar füvész és orvos emlékezete, Berger Illés magyar királyi historiographus, Közlemények a báró Révai-család levéltárából, 1874. Melanchton és magyarországi barátai, németűl Dux Adolftól, ford. külön. Landsteiner: Jakobus Palaeologus, ism., 1875. Adalékok a hazai és külföldi iskolázás történetéhez a XV. és XVI. században, 1876. Huszár Pál Óvárt, Kassán és Komáromban, A kalandosok történetéhez, Werbőczy István a mohácsi vész előtt, könyvism., Dudik, Geschichte Mährens V., 1877. Magyarország történetét érdeklő okiratok a külföldi piaczon, Martinovics élete, Nyilt levél Kossuth Lajosnak Martinovicsra vonatkozó nyilatkozata tárgyában, 1878–79. Martinovics és társainak összeesküvése, 1881. A magyar kir. udvar lelkészei, 1884. Évi jelentés a Magyarországi Vatikáni Okirattárról, 1885. Ulászló királlyá választása, 1887. Adalékok Brutus Mihálynak élettörténetéhez, 1888. Bakocs Tamás birtokszerzeményei, 1891. Rómer Flóris életrajza), a Fasciculi Ecclesiastici-ben (1868. De statutis per Cardinalem Petrum Pazman pro suo Seminario Viennensi redactis et uondum luce publicae donatis), Archeologiai Értesítő (1871. A budai Corvin-könyvtár történetéhez, 1879. A legrégibb magyarországi lovaspecsét, 1889. Erdődi Bakócz Tamás műtárgyai, 1891. Mátyás király arczképe Boroszlóban), Budapesti Szemle (1873. Helytörténeti monographiák, könyvism. Ferenczy álnévvel, 1874. Magyar történettudományi szemle 1873–75. 1876. II. Lajos és udvara, 1882. A középtanodai törvényjavaslat, 1886. A történelmi bizottság munkássága), Hon (1875. ápr. 28. máj. 2. Nyilt levelek Thaly Kálmánhoz. A jezsuiták mérgezési terve Bercsényi ellen czímű értekezésére észrevételek, az Uj Magyar Sionban is), M. Könyv-Szemle (1876. A mohácsi csatáról szóló egykorú ujságlapok a m. n. múzeum könyvtárában, Pázmány Péter négy ismeretlen munkája, két munkájának ismeretlen első kiadása, Horvát Árpád röpirata, Jelentés a m. n. múzeum könyvtárának állapotáról és gyarapodásáról 1874–76-ban, úgy a következő 1877. 1879. években is, 1877. Schlauch Lőrincz szatmári püspöknek Török János által gyűjtött könyvtára, A m. n. múzeum könyvtárának magyar történeti és irodalomtörténeti kiállítása, 1878. Vitéz János könyvtára (és 1879. ujabb adatok), Könyvészeti mozzanatok hazánkban, Szabó Károly Régi M. Könyvtára, 1879. Két magyarországi Pontificale a XV. századból. Andreas Pannonius, A legrégibb magyar nyomtatvány, A Pray-codex, 1880. Vitéz János Livius-codexei, Két magyarországi unicum a koppenhágai királyi könyvtárban, 1881. Bethlen Gábor és IV. Keresztély dán király, Egy érdekes zágrábi kézirat, Bibliogr. apróságok, 1882. Árpádházbeli szent Erzsébet két imádságos könyve Cividaléban, Pázmány Péter egy ismeretlen levele Bethlen Gáborhoz, facsimilével, Erdélyi János XIV. századbeli canonista munkája Rómában, 1884. Pruisz János váradi püspök Pontificáléja, Vitéz János által emendált Corvin-codex, 1887. Vitéz János beszédei és levelei, 1888. Váradi Péter érsek misekönyve, 1889. Debrentei Tamás zágrábi püsök párisi codexe), Történelmi Tár (1877. Lónyai Albert zengi kapitány velenczei követségei, 1880. Adalékok Dévai Biró Mátyás élettörténetéhez, 1882. Tomori Pál kiadatlan levelei stb.), Archiv des Vereines für Siebenb. Landeskunde (1877. Der älteste Hermannstädter Druck), Fővárosi Lapok (1877. Mátyás király és Beatrix dombormű arczképeihez), Békésvármegyei régészeti egyesület Évkönyvei (1879. Gyulavár multjából), M. Tud. Akadémia Évkönyvei (1878-tól Jelentés a m. tud. akadémia 1878–85. évi munkálkodásairól), Vasárnapi Ujság (1880. Pázmány Péter arczképe), Schematismus Cleri Archidioecesis Colocensis (1880. Additamenta ad historiam Archidioecesis Colocensis e saeculo XIV., 1882. Joannis de Montebonis archiepiscopi Colocensis captivitas), Ellenőr (1882. 284. sz. Egyházi beszéd Pulszky Károly és Márkus Emilia esküvője alkalmával), Pulszky-Album (1884. Florenczi András váradi püspök végrendelete), Egri Egyházmegyei Közlöny (1884. Adalékok az egri püspökség történetéhez a XV. században), Nemzet (1884. Beszéd gróf Lónyai Menyhért akadémiai elnök temetése alkalmával, 1885. A vatikáni levéltárból), Religio (1885. Ujabb adatok Árpádházi boldog Margit cultusa és canonisatiója történetéhez), Segitség-Album (1887. I. Miksa és a magyar korona), Kath. Szemle (1887. Szántó István élete, 1888. Vitéz János primás családi származása, Marco d 'Aviano kapuczinus atya levelezése I. Lipót császárral), Hadtörténelmi Közlemények (1889. A várnai csata előzményei), Turul (1893. Genealogiai és heraldicai közlemények a vatikáni levéltárból). Előszót irt Dedek Crescenz, A Karthauziak Magyarországon cz. munkájához.
Munkái:
1. A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata az első fejedelmek korában és a kereszténység behozatalának története. Pest, 1861. (A m. tud. akadémia által a tört. tud. osztály jutalmával koszorúzott pályamű.)
2. A nádori és országbirói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése. Pest, 1863.
3. Magyarország története. Kath. gymnasiumok középosztályai számára. Pest, 1863. (2. jav. kiad. 1864. 3. kiad. 1865. Pest.
4. Szózat hazánk katholikusaihoz, különösen katholikus clerusához. Pest, 1863. (Röpirat, névtelenűl. Rostaházy Kálmánnal együtt.)
5. Magyar főpapok a trienti zsinaton. Draskovics György kiadatlan jelentései alapján. Esztergom, 1863. (Különny. a M. Sionból.)
6. A bécsi békekötés 1606-ban. Győr, 1865. (Különny. a Győri Tört. és Rég. Füzetekből.)
7. Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomatiai iratai 1618–26. Győr, 1867. (Ráth Károlylyal. D. M. élete Frankl V.-tól.)
8. Pázmány Péter és kora. Pest, 1868–69. 1872. Három kötet. (Ism. M. Sion, Századok.)
9. A magyar nemzet története. Pest, 1872–74. Három kötet. (Házi könyvtár IX–XI.)
10. Az egyházi javak saecularisatiója Franczia-, Spanyol- és Olaszországban. Pest, 1872. (Névtelenűl.)
11. Henckel János, Mária királyné udvari papja. Pest, 1872. (Értekezések a tört. tud. köréből II. 4.)
12. A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. A m. tudom. akadémia által jutalmazott pályamű. Pest, 1873. (Ism. Hon 185–187. Századok, Bud. Szemle 1874.)
13. Révai Ferencz nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása 1538–1555. Pest, 1872. (Értekezések a történettud. köréből II. 6. sz.)
14. Pázmány Péter levelezése. I. kötet. 1605–1625. Bpest, 1873. (Monumenta Hung. Historica. Diplomataria XIX.)
15. Magyar Országgyűlési Emlékek. Történeti bevezetésekkel. (Az I–VII. kötetekből A magyar országgyűlések története cz. különnyomatban is.) I–X. kötet, 1526–1604. Bpest, 1874–90. (A IX. X. köt. dr. Károlyi Árpáddal együtt szerkesztették.)
16. Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XV. és XVI. században. Bpest, 1874. (Értek. a tört. tud. kör. III. 10.)
17. Liber rationum Ludovici II. Hungariae et Bohemiae regis 1525. E codicibus Bibliothecae Musaei nationalis hungarici editi. (II. Lajos király számadási könyve, 1525.) Bpest, 1876. (Különny. a Történelmi Tárból.)
18. A m. nemz. múzeum könyvtárának magyar történeti és irodalomtörténeti kiállítása. Bpest, 1877. (Különny. a M. Könyv-Szemléből.)
19. Bakocs Tamás mint konstantinápolyi patriarka. Esztergom, 1877. (Különny. az Uj M. Sionból; németűl az Ungar. Berichte-ben 1878. és különny.)
20. Vázlatok Magyarország műveltségi állapotáról. Esztergom, 1877. (Németűl is a Literarische Berichte aus Ungarn-ban és ez különnyomatban.)
21. Zrednai Vitéz János nagyváradi püspök politikai beszédei és Aeneas Sylvius Piccolomini Vitéz Jánoshoz intézett levelei. 1453–1457. Esztergom, 1878. (Ism. Pesti Napló 89. sz. Uj M. Sion. Latinúl is Esztergom, 1878.)
22. Két hét olaszországi könyv- és levéltárakban. Esztergom, 1878. (Különny. a M. Könyv-Szemléből.)
23. Könyvtáblákban fölfedezett magyar ősnyomtatvány-unicumok. Esztergom, 1878. Két facsimilével.
24. II. Lajos király és udvara. Történeti rajz. Esztergom, 1878. (Olcsó Könyvt. 46.)
25. Mária magyar királyné állása a reformatio irányában. Esztergom, 1879. (Különny. az Uj M. Sionból.)
26. Vitéz János esztergomi érsek élete. Bpest, 1879. (Házi Könyvtár XXX. Ism. Havi Szemle, Századok, Pauler Gy.)
27. A szekszárdi apátság története. Bpest, 1879. (Ism. Hon 225. sz.)
28. Horváth Mihály emlékezete. Bpest, 1879. (Ism. Ellenőr 119. 121. sz. Nemzeti Hirlap 65. sz. P. Napló 57. sz. Hon 57. sz. Egyetértés 65. sz. M. Polgár 57. sz. Németűl a Liter. Berichte aus Ungarn-ban.)
29. Martinovics és társainak összeesküvése. Bpest, 1880. (Ism. Hon 57. sz. Ellenőr 119. 121. sz. Nemzeti Hirlap 65. sz. Pesti Napló 57. sz. Magyarország 1881. 32. 33. sz.)
30. Tomori Pál élete és levelei. Bpest, 1881. (Különny. a Századokból.)
31. Magyarország és a cambrayi liga. 1509–1511. Bpest, 1882. (Különny. a Századokból; ugyanez németűl az Ungar. Revue-ben 1883. különnyomatban és francziául a Gazette de Hongrie-ben.)
32. A vatikáni magyarországi okirattár. (F. jelentése.) Esztergom. 1882. (Különny. az Uj M. Sionból.)
33. Váradi Péter kalocsai érsek élete. Esztergom, 1883. (Különny. a Századokból.)
34. Jelentés a honfoglalás időpontjának meghatározása tárgyában. Esztergom, 1883. (Ipolyi Arnolddal.)
35. Monumenta Vaticana historiam Hungariae illustrantia. Vatikáni magyarországi okirattár. (Történeti bevezetésekkel.) Második sorozat. I. kötet. Magyarországi pápai követek jelentései 1524–1526. Bpest, 1884. II. k. Buonvisi bibornok pápai nuntius jelentései a bécsi udvarból. Bpest, 1886. III. IV. k. IX. Bonifácz pápa Magyarországot illető bullái. Bpest, 1888–89.
36. Magyarország a mohácsi vész előtt. A pápai követek jelentései alapján. Bpest, 1884. (Házi Könyvtár XLIX. Ism. Uj M. Sion. Németűl Schwicker Henrik fordítása. Bpest, 1886., francziául kivonata a firenzei Revue Internationale-ban 1884. és különny.)
37. Árpádházi boldog Margit szentté avatása és cultusára vonakozólag. Bpest, 1885. (Németh Lajos Adatok cz. munkája mellett. Ism. Irod. Szemle.)
38. XI. Incze pápa és Magyarország fölszabadítása a török uralom alól. A vatikáni levéltár diplomatiai irományai alapján. Bpest, 1886.
39. Pázmány Péter 1570–1637. Bpest, 1886. (M. Tört. Életrajzok II. 5. Ism. Bud. Szemle, Uj M. Sion.)
40. Andreas Pannonius XV. századbeli magyar hittudományi iró élete és munkái. Bpest, 1886. (Irodalomtörténeti emlékek I. Ism. Egyetértés 163. sz.)
41. Fraknói Vilmos negyed-százados irodalmi munkássága 1861–1885. Bpest, 1886. (Kézirat gyanánt 25 példányban nyomatott.)
42. Egy magyar jezsuita a XV. században. Szántó István. Bpest, 1887. (Ism. Századok.)
43. Emlékbeszéd Ipolyi Arnold ig. és tiszt. tag fölött az akadémia ünnepélyes közülésén. Bpest, 1888. (Különny. az Akadémia Évkönyvéből.)
44. Erdődi Bakócz Tamás élete. Bpest, 1889. (M. Tört. Életrajzok V. 14.)
45. Carvajal János bibornok magyarországi követségei. Bpest, 1889. (Történettud. Értek. XIV. 4. Ism. Religio.)
46. Cesarini Julián bibornok magyarországi pápai követ élete. Bpest, 1890. (Ism. Religio 1889.)
47. Hunyadi Mátyás király élete 1440–1490. Bpest, 1890. (M. Tört. Életrajzok. Ism. Kath. Szemle. Németűl, Freiburg, 1891. Ism. Deutsche Literatur Zeitung 1892. 40. sz. Historisches Jahrbuch, müncheni Allg. Zeitung 179. sz. és a Revue d 'histoire diplomatique 1893. 3. sz.)
48. Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae illustrantia. Első sorozat. VI. kötet. Mathiae Corvini Hungariae regis epistolae ad Romanos pontifices datae et ab eis acceptae. Mátyás király levelezése a római pápákkal. 1458–1490. Bpest, 1891. (Latin és magyar előszóval.)
49. Várad felszabadítása 1692-ben és XII. Incze pápa. Róma, 1892.
50. A szent Istvántól Rómában alapított zarándokház. Róma, 1893. (Különnyomat a Kath. Szemléből.)
51. Mátyás király levelezése. I. oszt. Külügy. 1. köt. Róma, 1893.
52. A magyar király kegyuri joga. I. kötet. Róma, 1894. (Sajtó alatt.)
Szerkesztette az Uj Magyar Sion, egyházirodalmi havi folyóiratot 1870–72-ben Esztergomban; az Egyetemes M. Encyclopaedia IX–XIII. köteteit 1871–76. Bpesten; a M. Tudom. Akadémia Értekezéseit a történelmi, bölcsészeti és társadalmi tudományok köréből 1872–78-ig; a Magyar Könyv-Szemlét 1876-tól 1879-ig; a M. Tud. Akadémia Évkönyveit, Értesítőjét és Almanachját 1878-tól 1889-ig; a Vázlatok a M. Tud. Akadémia félszázados történetéből 1831–1881. B.-pest, 1881. (Ebben ő irta Az akadémia első szervezete és későbbi kifejlődése, Történettudomány, Régiségtudomány, Bölcsészettudomány és Hadi tudományok cz. czikkeket.)
M. Sion 1864. 798. l.
Vasárnapi Ujság 1875. 16. sz. arczk. 1889. 19. sz. arczk. 1892. 8. sz. arczk.
M. Akadémiai Értesítő 1870–1892.
M. Könyv-Szemle 1878–79. 264. l. 1890.
M. Könyvészet 1875–89.
Ország-Világ I. 1880. 276. l. arczk.
Horváth Ignácz Könyvészete 1882–90.
Fővárosi Lapok 1883. 16. sz.
Petrik Könyvészete.
Verédy, Paedag. Encyclopaedia 263. l.
Figyelő XXIV. (Zelliger)
Fraknói Vilmos negyed-százados irodalmi munkássága. Bpest, 1886.
M. Szalon XI. 1889. arczk.
A Hét 1891.
Századok 1892. 1893. 442. l.
Beöthy Zsolt, M. Nemz. Irodalom. Tört. Ismertetése II.
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka. Nagy-szombat, 1893. 135. l.
