Földes Béla,
Földes Béla,
jogi s államtudományi doktor, budapesti egyetemi rendes tanár, a m. tud. akadémia levelező tagja, szül. 1848. szept. 25. Lugoson Krassómegyében; a gymnasiumot Temesvárt és Pesten látogatta; Bécsben mint első éves jogász kezdett a nemzetgazdaságtannal foglalkozni s Stein Lőrincz előadásait hallgatta, kinek egyik kedvencz tanítványa volt; eljárt a nemzetgazdasági egylet üléseire is. A II. jogi évet Pesten végezte, de a III. évben ismét Bécsbe ment, hol Schäfflét látogatta; a IV. év első felében (1870–71.) Lipcsében különösen Roscher előadásait hallgatta. Ez időben sokat járt úgy Bécsben mint Lipcsében a sociáldemokraták üléseire. Hazatérvén a napi lapokban sűrűn foglalkozott közgazdasági, különösen közlekedési kérdések tárgyalásával, több intézmény alapítását pendítette meg, melyek később megvalósultak. 1872-ben a fővárosi statistikai hivatal segédjévé s igazgatóhelyettesévé neveztetett ki; s itt a fővárosi statisztika több fontos ágát szervezte; ugyanakkor a budapesti egyetemen megszerezte a jog- és államtudományi doktori oklevelet. 1873-ban a nemzetgazdaság- és pénzügytan tanárát helyettesítette a budapesti kereskedelmi akadémián és egyúttal elfoglalta ugyanott a kereskedelmi történetnek akkor szervezett tanszékét; még azon évben az első magyar közgazdasági kongressuson erélyesen fellépett az akkor még perhorreskált államvasuti rendszer mellett. 1874-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1876-ban a budapesti kereskedelmi és iparkamara levelező tagjává választatott; ugyanez évben a Budapesten tartott IX. nemzetközi statistikai kongressus titkárává és az országos statisztikai tanács tagjává neveztetett ki. 1877-ben az Ausztriával kötendő kereskedelmi s vámszerződés tárgyalása alkalmával az akkori kereskedelmi miniszter által szakvélemény kidolgozásával bizatott meg és a pénzügyminiszter által magánértekezletre hivatott meg. 1879-ben a m. tud. akadémia nemzetgazdasági és statisztikai bizottsága megválasztotta tagjává s 1883-ban jegyzőjévé; 1879-ben a nagyváradi jogakadémiához kineveztetett tanárnak; de ezen állást már 1880-ban elhagyván, a budapesti kereskedelmi akadémián a nemzetgazdaság- és pénzügytan rendes tanára lett s ugyanez évben megszerezte a budapesti egyetemen a magántanári képesítést a statisztikából. Külföldi egyetemre is kapott ez évben meghivást. 1881-ben Lónyay Menyhért felszólítására átvette a m. tud. akadémiában a nemzetközi bizottság előadói tisztét. 1882-ben a budapesti egyetemen a statisztika nyilv. rendkivűli, 1889-ben ugyanezen tárgy rendes tanárává neveztetett ki; Kautz Gyula elmenetele után pedig helyére, a nemzetgazdaság és pénzügytan tanszékére helyeztetett át. 1881-ben az ipartörvény reviziója, 1892-ben a valutaszabályozás czéljából tartott enquètebe meghivatott. 1893. máj. 12. a m. tud. akadémia megválasztotta levelező tagjává. 1885-ben lett az Institut International de statistique, 1891-ben a British Economic Association tagjává. Részt vett az 1872-ben tartott első poroszországi congressuson, az 1876-ban Budapesten tartott IX. nemzetközi congressuson, az 1880. jogászgyűlésen, az 1886. nemzetközi gazda-congressuson, az 1891. londoni közegészségügyi s demographiai congressuson és a Bécsben tartott statisztikain. Többször tett tanulmányainak czéljából nagyobb utazásokat külföldön, igy Német-, Franczia- és Olaszországban. A budapesti egyetemen a nemzetgazdasági és statisztikai seminariumot létesítette.
Értekezései és egyéb czikkei: az Österr. Ökonomist-ban (1870–71. a magyar sómonopoliumról, a gazdasági élet természetes alapjáról sat.), a Pester Lloydban (1871–76. 1885–87. Rückblicke auf das ungarische Verkehrswesen im J. 1871–73. u. 1874; 1877–79. 1885–91. több czikk), a Reformban (1871. A Thünenféle körök és Pest, A gazdaság létezése s felfogása, A munkafelosztás Gazdasági képek, Gazdászati emlékek, Magyarország multjából, A morálstatisztika és az emberi szabadság. Az angol munkásszövetségek, Hadászati vasútvonalak, A gazdaság mikroskopikus élete), a jenai Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistikban (1872. Die Nationalökonomie und ihre Methode, 1880. Die mathematische Methode in der Nationalökonomie, 1881. Über einige wirthschaftliche und moralische Wirkungen hoher Getreidepreise, 1882. Über Ursachen und Wirkungen des Agios, 1886. Bemerkungen über den Einfluss der Geldeinheit auf die Preise, 1892. Statistik der Gefängnisse in Ungarn és több könyvismertetés), a tübingai Zeitschrift für die gesammten Staatswissenschaften-ben (1875. Zur Logik der Nationalökonomie, 1876. Preiselemente und Preisbewegung, 1877. Zur Lehre vom Eigenthum, Zu Shmith's Wealth of nations, Die Lehre vom Einkommen és könyvismertetések); a Fővárosi statisztikai hivatal Havi Füzeteiben és Közleményeiben (1875. Pesti építkezések 1873–74-ben, 1875–77. Munkások és munkabérek, Vasuti és gőzhajói áruforgalom, Budapesti egyesületek, 1876. Munkások betegedési statistikájához, 1877. Budapesti adótanulmányok, A budapesti egyesületek 1874-ben, 1878. A budapesti részvénytársulatok az utolsó tiz évben, 1880. A fővárosi statistikai hivatal szervezése és kisebb közlemények); a berlini Zeitschrift des königl. preuss. statistischen Bureaus-ban (1876. Der Arbeitslohn und die Vertheilung des Ertrage gewerblicher Thätigkeit in Frankreich), a Budapesti Szemlében (1876. Savonarola államtani nézetei, 1882. Adalékok a papirpénz történetéhez és statistikája, A pénzforgalom és az árak alakulása, 1883. Adalék a biztosítás történetéhez, Megjegyzések a pénzegység kérdéséhez, Pénzegység és árak, 1884. Tanulmányok népünk életviszonyairól, Néhány adat kulturális tényezőink mérlegéhez, Ujabb adatok hazánk halandósági és közegészségi viszonyairól, Adalék a biztosítás történetéhez hazánkban, 1885. A nemzetgazdaságtan Angliában, 1886. Parasztjólét, Alkoholismus, 1887. Az egészségügy és statistika, Gazdaságtörténet, Az anyagi érdekek befolyása a politikai életre, 1888. A közvetett fogyasztási adók, A munkáskérdés elméletéhez, 1889. A külkereskedelem elmélete, 1890. Szellemi élet és élettartam, Az értékelméletről és ujabb állásáról, Munkásvédelem és munkajog, 1891. Költségvetési kérdések, 1893. A gazdasági vállalatok és szervezetök; ezenkivül több évig közgazdasági és statistikai szemlék és könyvismertetés); a Nemzetgazdasági Szemlében (1878. A községi pénzügyről, Colbert, 1879. Gazdasági szabadság érvényesülése Angliában, 1880. Eszmék a magyar ipar kérdéséhez: Magyarország adószolgáltatása 1838–77., Közgazdasági viszonyok az ókori római köztársaságban, 1881. A tulajdonjogról, 1882. A statistikai seminariumokról, Az államvasuti kérdés az olasz parlament előtt, A tulajdonjogról, 1891. Agio és külkereskedelem, 1893. Természet és népesség; ezen kivül kisebb czikkek és könyvismertetés); a Havi Szemlében (1878. Utak és utazások a régi Rómában), a bécsi Statistische Monatschriftben (1876–77. Die Getreidepreise im XIX. Jahrhundert, 1878. Der Einfluss des Agios auf den Aussenhandel, 1879. Die Ehefrequenz in ihrer Abhängigkeit von den Getreidepreisen, 1880. Der Einfluss der Getreidepreise auf die Arbeitslöhne, 1881. Der Einfluss des Agios auf die Preise, 1883. Die Getreidepreise im XIX. Jahrhundert, 1884. Die Getreidepreise im VIII. Decennium des Jahrhunderts. 1887. Die Getreidepreise 1884–85, 1887. Monatliche Schwankungen der Getreidepreise, 1888. Die Getreidepreise im Norden Europas, Die Getreidepreise in ihrer Wirkung auf die Bewegung der Bevölkerung 1881–85. és több kisebb közlemény és könyvismertetés); Az Auslandban (1879. Malthus u. d. Ehefrequenz), a M. Geaban (1880. Egy kiegészítő lap a hivatalos statistika történetéhez), a Nemzetben (1884. Az ipartörvény revisiója, 1889. A valutarendezés kérdése, 6 czikk. 1890. Munkás-törvényhozás, 5 czikk), a Jogtudományi Közlönyben (1887. Bünügy-statisztikai tanulmányok, 1890. A halálra itéltek életviszonyairól), a Politikai Szemlében (1892. A jövedelmi adó kérdéséhez), a Neue Freie Presseben, Az Augsburger Allg. Zeitungban (1878. Frankreichs Ernten 1815–1878. 1880. Die Tenantfrage in England), a Bulletin International de Statistique-ben (Róma, 1892. Die Recidivität in Ungarn), a Transactions of the seventh international Congress of hygiene and demography-ban (London, Remarques sur les periodes ďobservation dans les recherches demographiques). A felsoroltakon kívül még sok czikket irt a következő lapokba és folyóiratokba: Jog, Közigazgatási Lapok, M. Tanügy, Középiskolai Tanáregylet Közlönye, Vasuti Közlöny, a Hét, Magyarország és a Nagyvilág, Hon, Pesti Napló, Magyarország, Nemzeti Hirlap, Budapesti Hirlap, Közérdek, Nagyvárad, Győri Közlöny, Bácska, Unsere Zeit (Lipcse), Ausland (Stuttgart), Jenaer Literatur Zeitung, Centralblatt für Eisenbahnen (Bécs), Wiener Abendpost, Deutscher Ökonomist (Berlin), Sociale Correspondenz (Dresden), Presse (Bécs), Ungarischer Lloyd, Volkswirthschaftliche Presse, Ungarischer Aktionär, Temesvarer Zeitung sat.
Szerkeszti a Pallas Nagy Lexikona közgazdasági részét; állandó főmunkatársa a Zeitschrift für Geschichte und Literatur der Staatswissenschaften-nek és munkatársa a Handwörterbuch für Staatswissenschaften cz. nagy vállalatnak.
Munkái:
1. A socialis kérdésről. Nemzetgazdasági tanulmányok, Pest, 1870. (Lugossy Béla névvel.)
2. Bibliographie zur Geschichte der Nationalökonomie. Pest, 1871.
3. A munkásmozgalom legujabb iránya. Pest, 1873. (Németűl is megjelent.)
4. Volkswirthschaftliche Beobachtungen über die Weltausstellung in Wien (Különlenyomat a P. Lloydból.)
5. A nemzetgazdasági eszmék ujabb fejlődése. Bpest, 1874.
6. Ungarns Handelsbilanz und Wirthschaftspolitik. Bpest, 1876. (Különny. a P. Lloydból)
7. Das statistische Bureau der Hauptstadt Budapest. Bericht an den IX. internationalen Kongress. Bpest, 1876. (K. ny. a P. Lloydból.)
8. A nemzetgazdaságtan nehány alapkérdései. Bpest, 1877. (Ford.)
9. Budapesti adótanulmányok. Bpest, 1877. (Budapest főváros statiszt. hivatalának Közleményei XIII.)
10. Bevezetés a gazdaság történetébe. Bpest, 1878. (Németűl is megjelent.)
11. Takarékpénztáraink reformja. Bpest, 1879. (A Lloydtársulat által kitüntetett pályanyertes dolgozat.)
12. A nemzetgazdaságtan és módszere s a társadalmi kutatás nehézségei. Bpest, 1880. (Értekezés a társad. tud. köréből VI. 6.)
13. A gazdaság morphologiája. Bpest, 1881. (Különny. a keresk. ifjak Évkönyvéből.)
14. Der Einfluss von billigen und theueren Zeiten auf die Sterblichkeit, Jena, 1880.
15. Adalékok a nemzetgazdaságtan történetéhez. Bpest, 1881.
16. Cautelen bei Anwendung der statistischen Methode. Wien, 1881. (Különnyomat a Stat. Monatsschriftből.)
17. Adalékok a papirpénz történetéhez. Bpest, 1882. (Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből. I. l.)
18. A nemzetgazdaságtan és pénzügytan kézikönyve. Bpest, 1882. (2. kiadás. Bpest, 1885.)
19. Értekezések az angol és franczia nemzetgazdaságtan köréből. Foville, Giffen, Cliffe-Leslie, Bagehot, Stanley, Jevons, Syme, Cairnes után fordította, átdolgozta és jegyzetekkel ellátta. Bpest, 1882.
20. Statisztikai tanulmányok a gabonaárak hullámzásairól a XIX. században és a gabonadrágaságok hatásairól. Eredeti adatok alapján. Bpest, 1882.
21. Adalékok a papirpénz történetéhez és statisztikájához. Bpest, 1882. (Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből I. 1.)
22. Papirvaluta és agio. Bpest, 1883. (Az akadémia által a Dóra-díjjal kitüntetett pályamű.)
23. Nemzetgazdasági és statisztikai Évkönyv. A m. tudom. akadémia megbizásából. Bpest, 1883.
24. Városaink és a városi lakosság életviszonyai az utolsó népszámlálás alapján. Bpest, 1884. (Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből II. 3.)
25. Magyarország statisztikája összehasonlítva egyéb államokkal, különös tekintettel Ausztriára. Bpest, 1885.
26. A bűnügy statisztikája. Sociologiai tanulmányok. Bpest, 1889.
27. Az angol egyetemek és a munkásügy különös tekintettel Toynbee-Hallra. Bpest, 1892.
(Különlenyomat a Budapesti Szemléből.)
28. A társadalmi gazdaságtan. (Nemzetgazdaságtan.) I. kötet. A társadalmi gazdaságtan elemei. Bpest, 1893. (Ism. Bud. Szemle.) Munkái és czikkei 1881-ig Weiss Béla névvel jelentek meg.
Emlékiratokat készített a vasuti statisztikáról, a IX. nemzetközi statisztikai kongressus megbizásából (1876.); az osztrák-magyar keresk. és vámszerződésről, báró Simonyi kereskedelmi miniszter megbizásából (1877.); a tiroli gabonaárakról (1877.), az áruforgalmi statisztika ujjászervezéséről (1878.), a konzulátusi ügy szervezéséről (1880.), mind a hármat a budapesti keresk. és iparkamara megbizásából; az ipartörvény revisiójáról (1881.), a keresk. csarnok megbizásából; a hitbizományokról (1890.) és az igazságügyi statisztika szervezéséről (1892.), Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter megbizásából. Egyéb munkálatok: Beszéd a vasutak államosításáról (a közgazdasági kongressus tárgyalásai (1869.); beszéd az iparszervezetről (Iparügyi enquète tárgyalásai 1881.); beszéd a mezőgazdasági hitelről (a nemzetközi gazdakongressus tárgyalásai, 1886.); beszéd a valuta-szabályozás ügyében (a valuta enquète tárgyalásai 1892.)
Szerkesztette 1883–86-ig a Budapesti Szemle nemzetgazdasági és statisztikai részét; az Értekezéseket a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből 1882-től és a kereskedelmi műszótárt.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1881–1892.
Horváth Ignácz Könyvészete 1881.
Figyelő XIII. 106.
M. Akadémiai Értesítő 1882–83. 1893.
Bozóky, Nagyváradi kir. Akadémia százados multja, Bpest, 1889. 92. l.
Budapesti k. m. tud.-egyetem tanárainak irodalmi munkássága. Bpest, 1891. 11. l.
M. Szalon 1891. arczk.
Pesti Napló 1892. 171. sz.
Cossa. Introduzione allo studio delľeconomia politica Milano, 1892.
M. Géniusz 1893. 27. sz. arczk.
Corvina 1893. 14. sz. és önéletrajzi adatok.
