Fáy András (fáji),
Fáy András (fáji),
földbirtokos, a m. tud. akadémia tiszt. s igazgató-tanácsának és a Kisfaludy-társaságnak tagja; a hazai első takarékpénztár örökös tiszt. aligazgatója, F. László földbirtokos és Szemere Krisztina fia, szül. 1786. máj. 30. Kohányban Zemplénmegyében; első nevelését Gálszécsen nagyanyjánál a Szemerék őslakában vette; szülei 1791-ben Gombára költöztek, mikor nagyapja meghalt s apja örökölte a pestmegyei birtokot. A szülői ház s a nagyanyai kastély bevitték a magyar nemesi világba s már itt megtanulta ismerni a magyar nemesség életét. 1793 őszén Sárospatakon kezdte iskoláit; Sinka Pál, később Kovács István voltak nevelői. 1798–1802-ben a pozsonyi ág. ev. lyceumba poétának iratkozott be a humaniórák harmadik osztályába, másrészt hogy a német nyelvet elsajátíthassa. 1803-ban ujra visszatért Patakra, hol Rozgonyitól hallgatta a bölcseletet és Kövytől a második évben a jogot. Társai közül minden tekintetben kivált, mind az iskolában, mind kivül. 1804-ben Pestre került patvariára, hol már akkor atyja is lakott, előbb Szluha Ferencz pestmegyei főügyészhez, utóbb Ludányi Bay Ferencz mellé. Verbőczy mellett a német és franczia irókat is olvasgatta s különösen szerette Höltyt és Jean Pault, kik reá nagy befolyást gyakoroltak, de ezeken kivül kedvelte Cicerot és Tacitust és jegyzeteket készített olvasmányaiból; szeretett a szinházba járni, és a megye gyűléseit szorgalmasabban látogatta, mint a törvényszék tárgyalásait. Mindamellett ügyvédi képesítését cum praeclaro nyerte, de sohasem ügyvédkedett. Inkább forgolódott az irók között, kik közé Szemere Pál vezette be. Élénk figyelemmel volt minden iránt, a mi a nemzeti nyelv és szellem művelődésének akkor még nagyon is szűk körébe vágott; de kiválólag az irodalom és szinház ügye érdekelte. Atyja kedvéért lépett megyei szolgálatba, midőn 1810. nov. 13. a pesti járás szolgabirája, 1812. okt. 21-től pedig a váczi járás szolgabirája volt. Ez időből való több szeszélyes költeménye (mint a Pándi csoda, Nyulak instantiája sat., melyek kéziratban meglehetős elterjedést nyertek). 1818-ban a szolgálattól megvált, de Pestmegye közgyűlése táblabirájának választotta meg. Ezentúl Pesten és gombai jószágán élt s mikor Pest városától 1820-ban polgári jogot nyert, állandóan Pestre költözött és 1823-ban saját házában nyugodt tűzhelyet alapított. Itt gyűltek össze az akkori irodalom jelesei: Szemerén kivül Vitkovits, Vörösmarty, Kisfaludy Károly, Mokry Benjamin és mások; itt jött szóba az Aurora megindítása s a Nemzeti körnek alakítása. 1831-ben vette nőül Sziráky Zsuzsit Veresegyházán (Pestm.). Mióta a nyilvános szolgálattól visszavonult, jobbadán csak az irodalomnak élt. Mint megyéje táblabirája eljárt az úri székek gyűléseire; részt vett a megyei életben s midőn ez az 1825. országgyűlésre követválasztásra készültek, az utasításokat tárgyaló F. javaslatot terjesztett be, mely dolgozat több későbbi alkotásának első eszméit foglalja magában. Széchenyivel ekkor került közeli viszonyba, kinek később a megyei életben jobb kezévé lett; viszont F. is kezére járt s kedveért beiratkozott a Casinóba, melynek 1831-től 1852-ig rendes tagja, két izben (1835. és 1840.) igazgatója és csaknem folytonosan könyvtárnoka volt. Tevékeny részt vett az akadémiai ügyekben; már az első nagygyűlésen (1831. decz. 15.) tiszteleti tagnak, 1845. jún. 9. pedig az igazgatótanácsba választatott és 1847-ben mint helyettes elnök vett részt annak ülésein. Mikor az 1832. országgyűlés a Jankovich-gyűjteményt megvásárolta s az átvételhez egyik országos biztosúl Fáyt küldte ki, három hónapig tartó munkát vett magára. Működésének súlypontja azonban a megyére esik. Az 1832–1836. országgyűlés okozta nagy mozgalom megindult a megyékben és a társadalomban; Széchenyi a Jelenkort alapítja. F. is a mint az uj irodalomnak hive, hive lett a politikai mozgalomnak is. Sokszor hallották a megyegyűléseken tömör, magyaros beszédeit, melyeket nem annyira a szónoki előadás, mint inkább és különösen erős logika és őszinte hang jellemeztek. Bár nem szerette a politikát, mégis művelte gyakorlatban és irodalmilag. A megye egymásután küldte ki a nemzeti egyesület javaslatát tárgyaló bizottságba (1827.), az országos operatumokat tárgyaló, a megyei szükségletekről gondoskodó (1828.), a nemzeti nyelv s a vele összeköttetésben levő nemzeti szinház ügyében állandó küldöttségek tagjának (1831.). 1834–1835-ben munkás igazgatója volt (Döbrenteyvel együtt) a megye pártolása alatt állott budai szintársulatnak. Az akadémia játékszini küldöttségének, mely feladatai közé sorozta a drámai irodalom fejlesztését, szintén tagja volt. A nemzeti szinészetnek egész életében lelkes apostola maradt, s hanyatló éveiben is fáradott a szinházért, melynek annyi fontos szolgálatot tett. Pestmegye 1835. szeptember 9. országgyűlési követévé választotta s kilencz hónapig egyike volt az ellenzék legkitünőbb tagjainak; szept. 28. beszélt először a kerületi gyűlésen az elhagyott telkek adóztatása tárgyalásakor, az országos ülésben okt. 12. ismét a békési sérelem ügyében; beszélt még a magyar nyelv ügyében, az urbéri vitákban, a békési sérelem ügyében, a papi tized ellen, a katonai beszállásolás tárgyában sat. Szatmármegye érdemei elismeréseül 1836-ban táblabirájának választotta meg. Pestmegyének 1836. jún. 13. tartott gyűlésében, miután a követi jelentést felolvasta, szóval is beszámolt működéséről és Lovassy elfogatását is szóba hozta. 1839. márcz. 19. Pestm. közgyűlésén határozott indítványnyal lépett föl a hazai első takarékpénztár megalapítása érdekében. Hatvan pengő frt volt egy eredeti részvény ára; házról-házra kellett járni és sok rábeszélésbe került, mig a kellő tőkét összegyűjthették. Ez a nagy fontosságú intézet 1840. jan. 11. megkezdhette működését; első igazgatója Simontsits János pestmegyei másodalispán lett, s Fáy segédigazgatóvá választatott, ki e tisztet 1848-ig hiven töltötte be. A Kisfaludy-társaság első alakuló gyűlésén (1837. febr. 6.) három évre igazgatóvá választatott. A protestáns egyházi s nevelési reformok ügyében, míg Török és Székács a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap megalapításában, ő a Pesti Hirlapban és Óramutató-jában és Javaslatában hathatósan közreműködött, különösen a Pesten felállítandó protestáns főiskola és a két testvér felekezet egyesülésének eszméje érdekében dolgozott. A hazai ipar fejlesztésére alakult Védegyletben és a Mátyás királynak emelendő szobor-bizottság működésében is részt vett. Még 1847-ben indítványozta az első hazai takarékpénztárban, hogy ez egy életbiztosító-társaság alapítását vegye czélba; azonban az idő mostoha volt e tervéhez és egy másik tervet, a nőnevelőnőket képző intézet fölállítását, melyet az 1847. országgyűlésre szánt, vette munkába. Az 1848–49. szabadságharcz idejét, a közélettől visszavonulva, a mozgalmakban részt nem véve, gombai birtokán töltötte. Élete utolsó tizennégy évét is az irodalomnak és családjának szentelte; ez idő alatt jelent meg tőle hét kötetet tevő három regénye. 1857-ben ünnepelte irói munkásságának ötven éves jubileumát; ez alkalommal az akadémia nov. 30. üléséből üdvözlő küldöttséggel tisztelte meg a nagyérdemű aggastyánt, a ki megint maga körül látta az egész főváros irodalmi s közéleti kitünőségeit, mint az András-estéken annyiszor. Tagja volt a pesti állóhidi választmánynak; igazgató-választmányi tagja, részint elnöke az ipar, kisdedóvó, művészi sat. egyleteknek. A sárospataki főiskolánál 400 váltó frt alapítványt tett magyar könyvek vételére. Meghalt 1864. júl. 26. Pesten. A Kisfaludy-társaságban 1865. febr. 6. Tóth Lőrincz, a m. tud. akadémiában 1873. máj. 25. Zichy Antal tartott fölötte emlékbeszédet.
Költeményei, elbeszélései, szinművei s vegyes czikkei a következő folyóiratokban, évkönyvekben és lapokban jelentek meg: első verse a M. Kurirban (1802.), Tud. Gyűjtemény (1819. VI. Parád leirása), Széplit. Ajándék 1821. költ.), Auróra (1822. mesék, 1828. költ., a Bajza-féle 1834–37. elb., A külföldiek vígj.), Felsőmagyarországi Minerva (1825. elb.), Hebe (1825–26. aphorismák, bohózat), Urania (1829–31. elb.), Honművész (1834. 2. sz. Prolog, a budai magyar szinpadon jan. 1. Megyeri által szavalva), Regélő (1836. rege, aphor.), Jáczint (1836. költ.), Athenaeum (1837–38. 1840. 1843. elb.), Aglája (1838. népdalok), Emlény (1838. A közös ház, vígj. 1839. elb.), Budapesti Árvizkönyv (I. 1839. elb.), Kisfaludy-társaság Évlapjai (I. 1841. Első közülést 1836. megnyitó beszéde és Cicero két beszéde, III. 1839–40. Harmadik közülést megnyitó beszéde), Pesti Hirlap (1841. 18. 21. 22. sz. Néhány szó a Pesten felállítandó ref. főiskola ügyében, 19. 20. Nyilt szó az országos szinház ügyében, 60. sz. Emberi kegyeletek, Hasznos ismereteket terjesztő társulat ügyében észrevételek), Protestáns Egyh. és Isk. Lap (1842. Nyilatkozat a pesti főiskola ügyében, A magyarországi protestánsok egyesüléséről, 1843. Az Óranegyed-mutató, 1844. Terv és felhivás egy magyar nőnevelő-nőket képző intézet felállítására, 1859. Kegyeletek), Regélő P. Divatlap (1842–43. elb.), Életképek (1844. F. A. megnyitó beszéde a Kör helyiségének hangversenyén 1844. okt. 13., V. 1846. Tervvázlat egy nevelőnőket képző intézethez), Jelenkor (1845. 58. 59. sz. Kimutatások a hazai létező és létesülendő takarékpénztárak ügyében, 1846. 7. sz. Néhány szó urbéri viszonyaink tárgyában, 25. sz. A magyar ellenzék feladata, Egy szó azokról mikről elszoknunk sohasem kellene, 1847. 47. sz. Igénytelen figyelmeztetés a hazai hatóságokhoz a szegénység ügyében), Pesti Divatlap (1846. Apró figyelmeztetés nemzeti szinházunk körül, 1848. A magyar akadémia), Ellenőr (1847. Az ellenzék, különösen a magyar), Losonczi Phönix (II. 1851. Egy vonás a multból, III. 1852. A viharok), Divatcsarnok (1853. elb., 1855. A bál- és tánczszavakról), Szikszói Enyhlapok (1853. Irodalmi tarlóvirágok), M. Nép Könyvtára (1854. Előszó), M. Sajtó (1856. 196. 197. sz. Az ur vagy gazda és cseléd közti viszony, 1857. 21. 22. sz. A tudományosság ügye hazánkban, 1857. 175. sz. Ár ellen szalmaszál), Vasárnapi Ujság (1856. Hitelfentartás és hitelvesztés, Ferenczy István halála, 1857. Szemüvegek, 1886. F. A. kiadatlan emlékirataiból, Szemere F., Jankovich M., Horváth I., Döbrentei G. sat.) Remény (1858. elbesz.), Nemzeti Szinházi Nyugdíjintézeti Naptár (1858. A magyar szinészet multjából), M. tud. Akadémia Évkönyve (VIII. 1860. A 16. közülést megnyitó beszéde), Akadémiai Értesítő (1860. Ferenczy István emlékezete), Nefelejts (1859–60. Sárospatak 1794-ben, töredékek pályám emlékeiből), Budap. Szemle (XV. 1862. Gróf Széchenyi István pestmegyei működése), Pesti Napló (1861. 145. sz. Egy hazai eszme, országos történelmi levéltár, 1863. okt. Őszinte szó a lelencház ügyében, 1874. 30–35. sz. Gróf Széchenyi István Pestmegyében), Szigeti Album (1860. Alkibiades), M. Szinházi Lap (1860. Hogyan kell megitélni a szinészt? A nemzeti szinészet viszontagságai s majdan megalapítása Pesten), Hölgyfutár (1861. Szemere Pál emlékezete), Koszoru (1863. II. Flóris deák cz. elb., 1864. A Szulióták cz. tört. elbeszélése hattyúdala volt, melynek vége júl. 24. jelent meg), Igazmondó (1868. 12. sz. A restauratio dallotta jó kedvvel, mint kinek a háza ég, és maga bennszorult, 1818-ban és Figyelő XIX.; kézirata a m. n. múzeumban), Prot. Egyh. és Isk. Lap (1879. Észrevételek a pesti egyetemhez ragasztatni javasolt prot. hittani cathedrákra nézve, 1843. kéziratból), Fővárosi Lapok (1886. Kiadatlan verseiből és emlékirataiból). Előszót irt Steinacker Gusztávnak Tapasztalások és intések a nőnevelés mezején, Pest, 1842. czímű munkájához. Kiadatlan költeményeiből hármat közöl Badics F. a Főv. Lapokban (1886. 148. sz.)
Munkái:
1. Bokréta melyel hazájának kedveskedik. Pest, 1807.
2. Próbatétel a mai nevelés két nevezetes hibáiról. Pest, 1816.
3. Friss bokréta, melyel hazájának kedveskedik. Pest, 1818.
4. Fáy András eredeti meséi és aphorizmái. Bécs, 1820. (2. kiadás. Bécs, 1820. A mint az első ezer példány elfogyott, ujra nyomatta ezen második ezer példányt. 3. kiadás. Pest, 1825. A Marczibányi alapítvány birái 1824-ben. F. A. meséinek itélték a 400 frt. nagy jutalmat. 4. kiadás. Pest, 1874. Zöld Könyvtár 11. és Kis Nemzeti Múzeum 25. 26.)
5. Kedv-csapongások. Pest, 1824. Két kötet. (Régi pénzek vigj. 5. felv. és humoros beszélyek.)
6. Fáy András ujabb eredeti meséi és aphorizmái. Pest, 1825. (2. kiadás. Pest, 1828. Németül Petz L., ford. Győr, 1828; olaszra fordítva Deáky Zsigm. magyar-olasz grammatikájában van nehány, s angol nyelven Buttler E. D. ford. London, 1877. Egyes mesék Anthologiákban és Olvasókönyvekben gyakran nyomattak.)
7. A két Báthory, tört. dr. 5 felv. Pest, 1827.
8. Hasznos házi jegyzetek. Pest, 1828. (2. kiadás, 1833. 3. k. 1851. Két részben Pest.)
9. A Bélteky ház. Román. Pest, 1832. Két kötet. (A m. tud. akadémia dicséretre méltatta.)
10. Jutalmazott felelet a m. tud. társaság ezen kérdésére: miképen lehetne a magyar játékszint Budapesten megalapítani? Buda, 1834. Ezen czímmel is: Magyar játékszini jutalmazott feleletek a m. tud. társaság 1833-beli ezen kérdésére... (Kállay Ferencz és Jakab István feleleteivel; 30 arany jutalomban részesült.)
11. Terve a pestmegyei köznép számára felállitandó takarékpénztárnak, Buda, 1839. (Ism. Honművész 35. sz. és Figyelmező 24. sz.).
12. A Pestmegye pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztár szabályai. Pest, 1840. (Névtelenül Pest, 1843. és 1846. Németül. Pest, 1840. és 1843.
13. Javaslat egy Pesten állitandó ref. főiskola tárgyában. Pest, 1840. (Ism. Társalkodó 1840. 63. 69. 70–72. sz.)
14. Kelet népe nyugaton. Buda, 1841. 2. bőv. kiadás. Buda, 1842.)
15. Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban. Különös tekintettel nemesek, főbb polgárok és tisztes karuak lyánkáira. Pest, 1841.
16. Óramutató. Jóakaratú hitfeleinek mutogatja. Pest, 1842. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
17. Fáy András szépirodalmi összes munkái. Pest, 1843–44. Nyolcz kötet, arczk. (I. II. Mesék és allegoriák, III–V. A Bélteky ház, VI. A régi pénzek vagy erdélyiek Magyarországban, A közös ház, A hasznosi kincsásás, VII. A különös végrendelet, Az elkésések, Sio, A jó sziv is bajjal jár, Mire szántam a fiamat? VIII. Érzelgés és világ folyása, A velenczeiek, Ész és szivkalandok.)
18. A jelenkorban megjelent összeállítások a hon legközelebbi teendői körül. Pest, 1846. (Ezen czikkei által, melyek 1845-ben jelentek meg, F. a mérsékeltebb politikai párthoz, a gróf Széchenyi iskolájához csatlakozott.)
19. Az életbiztositó intézet terve. Pest, 1848. (Kőnyomat. Kézirata a m. n. múzeumban.)
20. Buzavirágok és Kalászok. Pest, 1853. Két kötet. (Ism. Divatcsarnok mut. sz.)
21. Adatok Magyarország bővebb ismertetésére. Pest, 1854. (Ism. P. Napló 83. sz.)
22. A legegyszerűbb, természet- és tapasztalathűbb és gyakorlatibb nevelési rendszer. Pest, 1855. (Ism. P. Napló I. 70. Anyák Hetilapja 1861.)
23. Jávor orvos és szolgája Bakator Ambrus. Regény. Pest, 1855. (Ism. P. Napló 1854. 271. sz. M. Sajtó 1856. 266. sz.)
24. A Szutyog-falviak. Regény. Pest, 1856. Két kötet.
25. A régi pénzek, vagy az erdélyiek Magyarországban, vigj. 4. felv. A szerzőnek utolsó átdolgozása. Pest, 1858.
26. A Halmay-család. Pest, 1858. (Ism. Szépirod. Közlöny 1858. 85. 86. sz. Néptanitók Könyve IV. 1860. Lelki Kincstár 1860. 2. olcsó kiadás. Pest, 1866.)
27. Oskolai és házi növendék-élet. Pest, 1860.
28. Hulló virágok. Pest, 1861. (A mátrai vadászat, vigj. 3 felv. Az időjós, vigj. 1 felv., A régi szerelem nem avul el, vigj. 1. felv. és három beszély.)
29. Az elszegényedések. Pest, 1862.
30. Érzelgés és világ folyása. Beszély levelekben. Pest, 1882. (Olcsó Könyvtár 150.)
31. Fáy András Összes beszélyei. Pest, 1883. Három kötet. (Ism. Egyetértés 110. sz.)
32. A külföldiek, vigj. 2 felv. Pest, 1884. (Olcsó K. 174.)
33. A mátrai vadászat, vigj. 3 felv. Pest, 1886. (Olcsó K. 208.)
Kéziratai a m. n. múzeumban: Üzleti iratai az egyetemi nyomdával, Geibellel és Hartlebennel, összesen 32 darab; levelek, számlák, mutatványok sat. Emlékirataiból, melyek a család birtokában vannak, több mutatványt közöltek a lapok; dr. Badics Ferencz ezeket mind összegyűjtötte s a családnál levő kéziratokból kibővitve, felhasználta Fáyról irt pályamunkájában; egy czigány nyelvi szógyűjteményt és ennek alapján készült kis nyelvtant s több eredeti zeneszerzeményt is hagyott hátra; zeneművei közül a Ne sirj lányka czímű jelent meg nyomtatásban.
Levelei: báró Wesselényi Miklóshoz 1807-ből kilencz (az országgyűlési tárgyalásokat és a magyar szinészetet illetők a Történeti Lapok II. 1875.), 1843. és 1846–47-ből (Történeti Lapok, I. 1874. négy); két levele 1817-ből Onody Tercsihez (Figyelő III.), Burián Pálhoz 1832–1833. (Figyelő I. 1876. három), Bertha Sándor-hoz 1860–63-ból három levele (Vasárn. Ujság 1886. 24. sz.); kéziratban vannak a m. tud. akadémia levéltárában gróf Széchenyi Istvánhoz 1834–47. Toldy Ferenczhez 1834–1863. jún. 25-ig és gróf Dessewffy Józsefhez 1847., de több van a Szemere Tárban.
Szindarabjait a következő sorrendben adták elő: A régi pénzek, vagy az erdélyiek Magyarországban, vigj. 5 felv. Miskolczon 1833. febr. 24., Budán 1833. nov. 7., Kassán 1835. márcz. 27., Debreczenben 1835. okt. 2., Budán 1836. jun. 4., Pesten 1839. jul. 24., 1840. okt. 22. és 1864. decz. 28.; A két Báthory, hist. szinj. 5 felv. Miskolczon 1833. márcz. 16., Budán 1833. decz. 5. és Debreczenben 1835. decz. 19.; A kölföldiek, vigj. 2 felv. először Kassán 1838. máj. 9. és Pesten máj. 22., 1839. jun. 7.; Mátrai vadászat, vigj. 3 felv. először adták a nemzeti szinházban 1860. máj. 30. és jun. 8.; Az időjós, vigj. 1 felv. Pesten a nemzeti szinházban 1860. jul. 18. Forditott szinműve: Asszonyok oskolája, vigj. 5 felv. Molière-Kotzebue után, előadták Pesten 1811. márcz. 10. először.
Arczképei: Kis festett arczképe (1810 körül) most a történelmi arczképcsarnok tulajdona, (másolata a Vasárn. Ujság 1886. 22. sz. ) Richter által olajba festve a sárospataki könyvtárban 1828; Plachytól festett az 1858. képkiállitáson és a m. tud. akadémia képes termében a családtól vett festett képe; a pesti hazai első takarékpénztár termében a jubileum alkalmával Barabás által festett arczképe; kőnyomatban 1841-ből Eybltől, 1845-ből Barabástól; aczélba metszette Mayer K. Nürnbergben és kiadta Lauffer és Stolp Pesten.
Mellszobra carrarai márványból Izsó Miklóstól a pesti hazai első takarékpénztár-egyesület üléstermében.
Erdélyi Hiradó 1828. 15. sz.
Toldy, Handbuch der ungar. Poesie. Wien und Pest, 1828. II. 138.
Közhasznu Esmeretek Tára IV. 440.
Tud. Tár 1834. I. 241. III. 249.
Oesterr. National-Encyclopädie. Wien, 1835. II. 104.
Figyelmező 1837. II. 309. l. 1839. 47. sz. melléklet.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. 1836–40. Pest, 1841. Uj F. II. (Tóth Lőrincz emlékbeszéde.) IX. 1859. (Önéletrajza.)
Magyarkák, Lipcse, 1845.
Ujabbkori Ismeretek Tára III. 159.
Divatcsarnok 1853. (Szemere Pál.) 1860. 29. sz. (Fáy-alapítvány.)
Kertbeny, Album hundert ungarischer Dichter. Dresden und Pest, 1854.
Pesti Napló 1854. 75. sz. (Greguss Ágost.) 1857. 275. sz. 1864. 170. sz. 1890. 245. sz. (F. és Széchenyi, Erdélyi Páltól) 1891. 87. sz. (F. A. követi beszámolója.)
Vasárnapi Ujság 1855. 29. sz. arczk. (Dobos L.) 1864. 31. sz. 1873. 22. sz. (arczk. mellszobra Izsótól és pesti háza), 1886. (Badics F.), 1890. arczk. (Badics F.) 1892. (A fóthi dal jubileuma, dr. Mátray Ernőtől.)
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. II.
Magyar irók arczképei és életrajzai. Pest, 1857. arczk.
Nouvelle Biogr. General. Paris, 1857. XVIII.
Prot. Képes Naptár 1857. 42. 1866. 47. l.
Család Könyve 1857. 273.
Hölgyfutár 1858. 240. sz.
M. Sajtó 1859. 266. sz.
Családi Kör 1861. arczk. (kőnyom. Marastonitól.)
Anyák Hetilapja. 1861.
Ország Tükre 1862. 6. sz. arczk.
1864: Sürgöny 171. sz. (F. A. mint iró). Koszorú, Látcső, M. Sajtó 170. sz. A Hon 170. sz. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1003. l. Házi Kincstár 255. l.
Remény-Naptár 1865. 79.
Hazánk s a Külföld 1865. (Jókai Mór.)
M. Akad. Értesitő 1867–68. 1870–76. 1878–80. 1883.
Egyetemes M. Encyclopaedia VIII.
Laorusse, Grand Dictionnaire Universelle du XIX. siècle. Paris, 1872. XIII.
Fővárosi Lapok 1873. 48. 49. sz. (Önéletirása.) 1880. 49–56. sz. (Karacs Teréz), 1882. 196. sz. 1885. 126. 151. sz. (Badics F.) 249. sz. 1886. 149. 153. sz. (F. megnősülése, Karacs Teréztől), 1888. 216. sz.
Ung. Schulbote 1873. (Gruber József, F. A. als Pädagog.)
M. Tud. Akadémia Évkönyve XIV. 2. db. (Emlékbeszéd Zichy Antaltól.)
Vutkovich, Magyar Irók Albuma, Pozsony, 1873.
Vadnay K. Az első magyar társad. regény. Budapest, 1873.
Mayer's Convers. Lexikon 3. Aufl. 1875. VI.
Brockhaus' Convers. Lexikon 12. Aufl. 1876. VI.
Moenich és Vutkovich, Magyar Irók Névtára 167. 211. l.
Toldy Ferencz, A magyar költészet kézikönyve. 2. kiadás. Bpest, 1876. IV. és Összegyüjtött Munkái IV.
Életképek 1876. 105. sz. (F. A. fóthi szüretei, Ompolyi M. Ernőtől.)
Id. Szinnyei József, Egy "Magyar Irók névtárá"-nak terve. Bpest, 1877. Különny. a M. Könyv-Szemléből.)
Szinyei Gerzson, Sárospataki Könyvtár története 39. l.
Figyelő 1872. 45. sz. (A különös végrendelet czímű első magyar társadalmi beszély.) I. 1876. III–XIV–XIX. XXI. (Szinyei Gerzson) XII. XXVI.
Család és Iskola 1882. (F. A. mint paedagog), 1885. (Adalékok F. A. nevelői munkásságához, Ferenczi Zoltántól.)
Váczi főgymn. Értesitője 1882. (A magyar aesopi mese történeti fejlődése, Szántó Józseftől.)
Kiss Áron, M. Népiskolai tanítás története 158. l.
M. Könyvészet 1882. 1883. 1886.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kath. Hetilap 1886. 23. sz. (Kürcz A.)
1886: Ország-Világ, Egyetértés 149. sz. 1888. 181. 236. sz.
1888. Nemzet 149. 156. sz. (F. reformtervei), Budapesti Hirlap 149. sz.
Komáromy Lajos, F. A. mint paedagogus. Bpest, 1886. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1887. 3. sz.)
M. Helikon I. o. 4. kötet. Pozsony, 1886. arczk., szobra s háza rajzával. (Badics Ferencz.)
Findura Imre, F. A. élete és művei. Bpest, 1888.
Koltay Virgil, F. A. élete és működése. (Győri főgymn. Ért. 1888. és különny.)
Sárospataki Lapok 1888. 53. sz.
Ujvidéki kath. főgymn. Értesitője 1889. (F. A. tanulókora.)
Badics Ferencz, F. A. életrajza. (Az akadémiától jutalmazott pályamű.) Bpest, 1890.
Erdélyi Pál, F. A. élete és művei. Bpest, 1890.
Beöthy Zsolt, M. Nemzeti Irod. Tört. Ism. II.
Fenyvessy Adolf, A pesti hazai első takarékpénztár-egyesület ötvenéves története. Bpest 1890.
Ellenzék 1892. 246. sz. (F. A.-ról nehány ismeretlen adat.)
Balkányi Balogh Szilárd, Aesopus és Fáy meséi. Debreczen, 1891.
Prot. Szemle 1893. (F. A. mint protestáns, Rácz Kálmántól.)
Bártfay kézirati naplója a m. n. múzeumban, egykorú szinlapok és gyászjelentés.
