Farkas Mihály,
Farkas Mihály,
esztergomi tiszt. kanonok, szentszéki ülnök, szül. 1816. szept. 28. Pápán (Veszprémm.); a gymnasiumot itt és Veszprémben végezte; 1832-ben esztergommegyei növendékpapnak vétetett föl, egy évet Esztergomban töltött, a bölcseletet és theologiát pedig Nagyszombatban hallgatta; 1840. júl. 27. miséspappá szenteltetett föl. Egy ideig kisegítőképen működött a veszprémmegyei Tüskeváron, majd Vajkán és Dunaszerdahelyen volt segédlelkész. 1845. jan. plébános lett Bakán (Pozsonym.), 1868. júl. kerületi alesperes, 1880. ápr. 20. pedig vadkerti (Nógrádm.) plébános, szent széki ülnök és az elemi iskolák felügyelője. 1888-ban tiszt. kanonokká neveztetett ki.
Több hirlapi czikken (Pol. Ujdonságokban, Kath. Néplapban sat.) kivül a bakai plébánia történetét irta meg a M. Sionba (IV. 1866.)
Munkája: Egyházi beszéd, melyet az esztergomi főszékesegyház felszentelésének 12-ik évfordulati ünnepén, Pünkösd után XII. vasárnapon 1868. aug. 23. mondott. Esztergom, 1868.
Majer István Bibliogr.
Uj M. Sion 1886. 105.
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 1893.
