Fabritius Károly,

Teljes szövegű keresés

Fabritius Károly,
ág. ev. lelkész, országgyűlési képviselő s a m. tud. akadémia lev. tagja, F. Károly könyvkötő és Schuller Karolina fia, szül. 1826. okt. 28. (Trausch szerint nov. 6.) Segesvárt; beteges gyermek lévén, gymnasiumi tanulását szülővárosában, kivált a latin nyelvben, kevés sikerrel folytathatta, de később az elsők között haladva, kitünő eredménynyel végezte. 1847 őszén Lipcsébe ment theologiára s belépett a Wachsmuth tanár vezetése alatt álló történelmi seminariumba. Az 1848. mozgalmak élénken hatottak az ottani magyar ifjakra, kik között ő is, az alkotmányos szabadság mellett lelkesedve, a külföldi lapokba irogatott. 1849-ben végezte be egyetemi tanulását és, bár szűk pénzügyi viszonyok közt, gyalog beutazta Szászországot, ellátogatott Berlinbe s innét a Rajna vidékére; az ottani tudósok segélyével kutatta a XII. században Magyarországra kivándorló szászok nyomait; e czélból beutazta a Köln és Brüssel közti vonalat és tanulmányozta az ottani nyelvjárást. Buvárlataiban azonban a beállott tél és pénzének fogyta akadályozta; visszatért tehát Bécsbe, hol Schuller iskolatanácsosnál nyert szives fogadtatást és 1850. tavaszán Nádasdy Ferencz gróf házánál fogadott el állást, mint a gróf mostoha fiának társalkodója. Innét nemsokára Pozsonyba jött, hol rövid ideig a Pressburger Deutsche Zeitung szerkesztőségében is foglalkozott. Még ez évben a nagy-szebeni Siebenbürger Bote szerkesztősége ajánltatván fel neki, aug. és szept. ezen lapnál működött. 1850. okt. tanári állást nyert a segesvári gymnasiumban; Schuller Mihály ottani főpap elnöklete alatt tanártársaival együtt megalapították a Verein für siebenbürgische Landeskunde vidéki osztályát és F. legtevékenyebb részt vett e szellemi életben. Minthogy a tanári állomások az 50-es évek elején 400 frt első és 300 frt másodfokú fizetéssel javadalmaztattak a nemzeti vagyonból, mig a papság öt sőt tiz annyit is jövedelmez, örömmel ragadta meg az alkalmat, midőn 1855. őszén segesvári második segédlelkészszé választatott; annál is inkább, mert már 1852. okt. 12. nőül vette Róth Friderikát, a kivel tiz gyermek szülői örömét és bánatát osztá meg. 1865-ben segesvári első segédlelkésznek és 1868. febr. 2. Szász-Apoldra (Trappold) pappá választatott és e közben Segesvárt részint öröklés, részint szerzés utján egy kis vagyonnak jutván birtokába; zavartalanabbúl adhatta magát tanulmányainak és a közügyeknek. 1866-ban és az 1872–75. s 1875–78. ülésszakokra ismét országgyűlési képviselővé választatván, idejének nagy részét a fővárosban élte át; politikai szereplésével előbb mint Deák-párti, a fusio után pedig szabadelvű irányban működött. Tevékeny részt vett a politikai életben a hatvanas években, egyik vezértagja volt az ifjú szászok hazafias pártjának, s mint történetirással foglalkozó tudós lelke mélyéből ragaszkodott a történeti jog eszméjéhez. Midőn a szász consistorium nem jó szemmel nézte politikai szereplését, szünetnélküli támadások és sértegetéseknek volt kitéve (e tárgyban folyt polemiája megjelent az Ungar. Lloydban 1875. 286–294. sz. és 1876. 6. sz.); végre a zaklatásokat megsokalván 1879. nov. papi hivataláról önkényt lemondott (lemondási nyilatkozata a Hermannstädter Zeitung 1879. 278. sz.) A m. tud. akadémia 1872. máj. 2. választotta meg levelező tagjának. Történelmi kutatásait akarta befejezni, hogy azután, visszavonulva a politikai pályától, életének hátralevő részét kizárólag családjának és kedvelt tudományának szentelhesse. A múzeum könyvtárával már készen volt és az egyetemiben dolgozott, midőn 1880. decz. 11. d. u. félhomályban, véletlenül a gépház ajtaján belépett, lezuhant és két oldalbordája s jobb lábának al- és felczombcsontja eltörött. Az üllői-uti klinikában dr. Kovács József gyógykezelése gyorsan segített szenvedésein; a főváros és a sajtó osztatlan részvétét ő felsége a király látogatása koronázta meg; azonban a reményt és élte fáklyáját hamar kioltotta régi vese bajának felujulása, mely 1881. febr. 2. bezárta földi pályafutását; özvegye, lánya s öt fia gyászolták. Győry Vilmos tartott fölötte bucsúbeszédet, midőn febr. 5. tetemét szülővárosába szállíták. A m. tud. akadémiában 1883. ápr. 3. Kozma Ferencz mondott fölötte emlékbeszédet.
Történeti czikkei, értekezései s egyéb közleményei megjelentek a lipcsei Grenzboteban (1848. Denkschrift über die gegenwärtigen Verhältnisse der Deutschen in Siebenbürgen; ezen emlékiratot a lipcsei Ostmark-Verein a frankfurti parlamentnek küldte meg; Die Vereinigung Siebenbürgens mit Ungarn, Der Kampf in Siebenbürgen, a vége kéziratban maradt, 1849. Der Krieg gegen Bem), a Schul- u. Kirchenzeitung f. d. ev. Gl. in Siebenb. (1851. Beiträge zur Kirchengeschichte des Sachsenlandes), a Sächsischer Hausfreundban (1852. Die Überschwemmung Schässburgs 1601–1602, 1853. Schässburger Klag-, Warnungs- und Trostlied, gedichtet zur Zeit der Pest, 1709., 1858. Die Einnahme und Plünderung Schässburgs 1601–1602, 1863. Die Belagerung von Schweidnitz 1762. und der Schässburger Michael Waldhüter), a Blätter für Geist, Gemüth u. Vaterlandskundeban (1853. Die Burg bei Schönberg, 1855. Eine mündliche Quelle für die Geschichte Borszéks, 1856. Schässburger Verhandlungen in Consistorial-Angelegenheiten im Anfange dieses Jahrhunderts, 1858. Miszellen: Zur Reformationsgeschichte von Hermannstadt, Eine seltene Münze (az Archiv des Vereins für siebenb. Landeskunde 1853–1879. folyamaiban (I. Der Brand Schässburgs 1676., Beiträge zur Kirchengeschichte Siebenbürgens unter Kaiser Karl VI., II. Die Siebenbürgischen Studierenden auf der Universität zu Wittemberg im Reformationszeitalter, V. Zwei Funde in der ehemaligen Dominikanerkirche zu Schässburg, Bericht über die Auffindung und Oeffnung eines dakischen Grabes am Kulterberg bei Schässburg, VI. Bilder aus der innern Geschichte Hermannstadts in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts, Der Religionsstreit auf den siebenbürgischen Landtagen von 1691. und 1692., X. Das Religionsgespräch zu Schässburg im Jahre 1538. und des Weissenburger Propstes, nachherigen Graner Erzbischofs Verantius Briefe an Siebenbürger Sachsen, Aus den alten Messbüchern und Brevieren, XI. Namen und Verwendung der Jesuiten, welche 1730–1773 in den siebenbürgischen Ordenshäusern wirkten, Zur Reformationsgeschichte des Mediascher Kapitels, Honterus auf der Rückreise in die Heimath 1533., XII. Das Testament des Schönberger Plebans Mattheus von Reps, aus dem J. 1502., XIII. Lucas Josef Marienburg und dessen Regesten, zur Geschichte der Gottmeister'schen Familie, XIV. Jodoks von Kussow Steuerforderung an die zwei Stühle Schelk und Mediasch von 1438., XV. Die Ali-Pascha-Steuer und die Schässburger; ezen czikkek közül több különnyomatban is megjelent), a Magazin für Geschichte und Literaturban (N. F. I. 1859. Die evang. Kirche und das Spital zu Schässburg), a Schmidt Siebenbürger Quartalschriftjában (1860. Die Baumgartensteuer in Schässburg, Zur individuellen Reclamation in Schässburg), a Hermannstädter Zeitungban (1861. 10. sz. Münzenfund in Schässburg; 1873. 91. sz. Rechenschaftsberichte... gehalten in Schässburg am 15. April, 1874. 124. sz. R... am 26. Mai, 1875. 136. sz. R... am 13. Juni, 1878. 165. sz. R... am 14. Juli, mindegyik különnyomatban is), a Transilvaniában (1862. Gräser, Umrisse zur Geschichte der Stadt Mediasch cz. munkájának ismertetése), a Siebenbürger Blätterben (1867. Die Schässburger Deputirtenwahl vom 21. April 1866., 1869. Bericht des Reichstagsabgeordneten K. F. an seine Wähler in Schässburg am 28. Febr. 1869. különnyomatban is, 1872. Rechenschaftsbericht... in Schässburg am 12. Mai 1872., különny. is), a Századokban (1877. Vázlatok a Rozsnyai régi városi könyvből), a Történelmi Tárban (1878. Pekry Lőrincz levele egy jezsuitához 1706-ban, 1879. Brutus János Mihály életéhez), az Arch. Értesítőben (1879. Vázlatok az erdélyi szászok ipari tevékenységéről az 1595–1605-ki hadi években, főtekintettel a nagyszebeni műötvösségre), a Hermannstädter Zeitungban (1879. 214–215., 220., 221. sz. és a Gross-Kokler-Boteban 1879. 30–32. sz. Die Ausstellung von Alterthümern in Schässburg.)
Munkái:
1. Der Process des Schässburger Bürgermeisters Johann Schuller von Rosenthal. Wien. 1852. (Fontes Rerum Austriacarum IX.)
2. Siebenbürgische Chronik des Schässburger Stadtschreibers Georg Kraus 1608–1665. Wien, 1662. és 1664. (Fontes Rer. A. Scriptores III. IV. Band I. és II., a II. kötethez: Die Schässburger Chronisten des siebzehnten Jahrhunderts cz. CII lapra terjedő értekezés.)
3. Die beachtenswerthe Mahnung des Vereins der Gustav-Adolf-Stiftung an die kleinen Leute, weiche grosse Ziele erreichen wollen. Predigt beim Festgottesdienste des Zweigvereines der G. A. Stiftung in Schässburg am 29. Juni 1871 in Trappold. Schässburg, 1871.
4. Rede, gehalten über den Personalerwerbsteuer-Gesetzentwurf in der Unterhaussitzung von 17. März 1873. Bpest. (Különnyomat az Ungar. Lloydból.)
5. Urkundenbuch zur Geschichte des Kisder Kapitels vor der Reformation und der auf dem Gebiete desselben ehedem befindlichen Orden. Hermannstadt, 1875. (Tartalmaz 317 darab részint teljes, részint kivonatos okmányt, előszóval.)
6. Pemfflinger Márk szász gróf élete, különös tekintettel a reformatio elterjedésére az erdélyi szászok között. Bpest, 1875. (Székfoglaló. Értekezések a tört. tudom. köréből IV. 6.)
7. Erdélynek Honter János által készített térképe 1532-ből. Bpest, 1878. (Értek. a tört. tud. kör VII. 7. sz.)
Kéziratban maradt: Repertorium zur Geschichte Siebenbürgens, Die Geschichte des Jesuiten-Ordens in Siebenbürgen, Die Reverse sächsischer Städte für Georg Rákóczi I., Verhandlungen der Hermannstädter wegen Abtretung einer Kirche an die Katholiken, Zur Herkunft der Sachsen in Siebenbürgen, Job. Hunyadi's Leben (Lipcse, 1848.), Aufstand der Siebenbürger gegen König Mathias 1467., Die Belagerung von Bistritz durch Basta, Die Kalender von 1486. in der Schässburger Gymn. Bibliothek, Die Pilger aus Ungarn in den Rheinlanden, Die beiden Accorden 1692., Geschichtliche Entwickelung der Verfassung d. evang. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen (b. Eötvös József vallás- és közokt. miniszternek benyújtotta 1868-ban), Aktenstücke betreffend die Nachtwache in Schässburg, Segesvári és segesvárszéki hivatalnokok névjegyzéke 1400–1800., Gyűjtemény a Nachbahrschaft-köréből, száznál több családfa, főkép segesvári családokról, Sächsische Biographien, eine Sammlung gleichzeitiger Aufzeichnungen u. Leichenreden, Papok életrajzai összesen harmincz; több kidolgozott egyházi beszéd.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 290.
M. tud. Akadémia Almanachja 1873. 364.
M. Könyvészet 1878.
1881: Ellenőr 58. sz., Magyarország 33. sz., Hon 33. sz. Magyarország és a Nagyvilág 7. sz. arczk, Századok 179–181. l.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 6. sz.
Prot. Képes Naptár 1882. arczk.
Kozma Ferencz, Emlékbeszéd, Bpest, 1883. (Akad. Emlékbeszédek I. 8.)
Pesti Hirlap 1883. 123. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliog.
Gyászjelentés.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT