Fabínyi Rudolf,

Teljes szövegű keresés

Fabínyi Rudolf,
bölcseleti doktor, egyetemi tanár és a m. tud. akadémia lev. tagja, F. Sámuel kereskedő s takarékpénztári igazgató és Markusovszky Hermin fia, szül. 1849. máj. 30. Jolsván Gömörmegyében; 1861-ben a rozsnyói ág. ev. gymnasiumba vétetett föl; a IV. és V. osztályt Iglón folytatta, a gymnasiumot Rozsnyón végezte 1868-ban; azon év őszén a pesti egyetemen bölcselethallgatónak iratkozott be s három évig a természettudományi, mennyiségtani s részben orvostani előadásokat hallgatta; az első félév kezdetétől pedig az egyetem vegytani intézetében gyakorlatilag is foglalkozott. Hadkötelezettségének egyéves önkénytes minőségben tett eleget és 1870. jan. 1. tartalékos hadnagy lett. 1871. decz a budapesti József-műegyetem ált. kisérleti vegytani tanszékénél nyert tanársegédi alkalmazást, mely állásban négy évig működött. 1875. jun. nyert középiskolai tanári képesítést és jul. bölcseletdoktori oklevelet. Az 1875–76. és 1876–77. tanévekben a közoktatásügyi miniszter által utazási ösztöndíjban részesíttetvén, a németországi egyetemeket látogatta. Az első két félévet Würzburgban Wislicenus tanár vegytani intézetében töltötte. Az 1876. év telén Münchenben Baeyer tanár vegytani intézetében egy nagyobb tanulmányon dolgozott, melynek czélja az aldehydek és phenolok közt vizelvonás által létrejövő vegyületek előállítása s azok vegyi viszonyainak megállapítása volt. Münchenben Jolly tanár természettani laboratoriumában is foglalkozott fénytani és gázelemzési kisérletekkel. Az 1877. év nyári szakát Bunsen heidelbergi vegytanár laboratoriumában töltötte s itten a Bunsen-féle qualitativ és quantitativ elemzési módszereket sajátította el s e mellett Bunsen tanárral együtt dolgozott a platina-csoport fémeinek elválasztására szolgáló legcélszerűbb módszerek megállapításán. A külföldről hazatérvén, 1877 őszén a budapesti József-műegyetem ált. kisérleti vegytani tanszéke mellé segédtanárnak neveztetett ki s még ugyanazon év telén a budapesti egyetemen is a szerves chemiából magántanárrá képesíttetett. 1878 tavaszán állami ösztöndíjjal küldetett ki Párisba Wurtz tanár laboratóriumába s egyszersmind a párisi világkiállítás tanulmányozására. Ugyanazon év június 30. neveztetett ki a kolozsvári kir. tud. egyetemen az elméleti s gyakorlati vegytan rendes tanárává, a mely állásban azóta is működik. A lefolyt 15 év alatt öt izben tett hosszabb időre terjedő külföldi tanulmányutat Németország-, Svájc- és Olaszországba, többnyire a közoktatási miniszterium megbizásából és segélyével, a külföldi újabb chemiai intézetek tanulmányozására, a Kolozsvárt 1881–83-ban épült s vezetése alatt berendezett egyetemi vegytani intézet érdekében és a müncheni, bécsi, frankfurti nemzetközi villamos kiállítások tanulmányozása céljából. Háromszor vett részt a németországi orvosok és természettudósok nagygyűlésén, Heidelbergben, Brémában és Halléban. 1888-ban az ő előterjesztésére létesült az egyetemi vegytani intézettel kapcsolatosan a kolozsvári m. kir. állami vegykisérleti állomás, melyet azóta vezet. Tagja az orsz. középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak, levelező tagja (1891. máj. 8. óta) a m. tud. akadémiának, a mathematikai és physikai társulatnak, az erdélyi múzeum-egyletnek, a berlini vegyészeti, a német orvosok és természetbúvárok társulatának rendes, az országos gyógyszerész-egyesület tiszt. tagja, a gyógyszerész-gyakornokok vizsgáló-bizottságának elnöke; a kolozsvári tud. egyetem mennyiségtan-természettud. karának az 1879–80. és 1889–90. tanévekben dékánja volt; világi felügyelője a tatrangi ág. ev. egyházközségnek. Társadalmi téren mint a kolozsvári vöröskereszt-egylet alelnöke működik.
Értekezései s czikkei megjelentek a Berichte der deutsch. chem. Gesellschaft cz. folyóiratban (1877. Ueber Diphenoläthan), az Erdélyi múzeum-egylet orvos-természettud. szakoszt. kiadványában (1879. Rudabányai aranytartalmú telérkőzetek és olvasztott aranygömbök ásványi s vegytani vizsgálata, dr. Koch Antallal együtt, A jegenyei fürdő vizének vegyelemzése, 1880. A különböző fémek befolyása indukált áramokra, 1882. A vizről, a levegőről és a talajról, különös tekintettel Kolozsvár egészségügyi viszonyaira, 3 előadás, 1889. Vázlatok a chemiából, 3 népszerű előadás, 1892. Mult és jelen a chemiában, 2 népszerű előadás. A bölcsek köve, Az elemek, Uj eljárás bizonyos szerves vegyületek nitrogéntartalmának quantitativ meghatározására, 1893. A perturbatio hypothesise, kisérleti tanulmány), az Acta reg. scient. univ. Claudiopolitanae-ban (1880. Vegytani törekvések hajdan és most), a Vegytani Lapokban (1882. Kisérletek a Cailletet-féle sűrítő-készülékkel, a Beiblätter z. d. Annalen d. Physik-ben is, 1883–84. Kisérletek Dichinolin synthesisére, Az eczetsavas aetherek felbomlása magasabb hőmérsékleten I. II., A talajviz nagymérvű megfertőzésének egy esete, A Jod behatása Natrium alkoholatra Benzólos oldatban. Nagyfeszültségű elektromosság lassú kiegyenlítődésének behatása bizonyos gázelegyekre és a Beiblätter-ben, 1885. Tanulmányok elegyek és oldatok forrásáról és gőzfeszélyéről, 1886. Szerves vegytani tanulmányok: a chinolingyürű képződésének föltételei, a Phenylhydrazin hatása arómás aldoximekre, a Piperonal és Vanillin, az Anisaldehyd, a Mesytyloxid és Phoron és a Benzoinnak Phenylhydrazinnal képezett derivatumai, a Benzoylchlorid hatása Benzamidra és Acetamidra, Asaron, az Asarum europaeum kámfora, A növényi aljak meghódolása, Az égés elmélete, népszerű előadás, 1887. Beszterczenaszódmegyei kaolin, Állandó elektromos áram a szén oxydálása által, dr. Farkas Gyula tanárral együtt, ugyanez ismertetve a Comptes Rendus-ban, Az Asaronról, dr. Gáspár János tanársegéddel, 1888. A Raoult-féle methodusok és az Asaron és származékainak molekulasúlya, dr. Gáspár Jánossal, Az olvadópont depressiója a szénvegyek kettős combinatioival, 1889. A bácstoroki mészkő, A vizaknai sósforrások sat.), a m. tud. akadémia Értesítőjében (1890. Az elektr. áram befolyása a fémek oldhatóságára) és a Zeitschrift f. physikalische Chemie-ben (1891. Über das Raoulťsche Erstarrungsgesetz, 1893. Über eigenthümliche Isomerie-Erscheinungen).
Munkái:
1. Jelentés a capronamid előállításának egy módjáról. Bpest, 1874. (Értekezések a term. tud. köréből V. 4.)
2. Két isomér Monobromnithronaphtalinról. Bpest, 1876. (Értek. a term. tud. kör. VII. 11.)
3. Tanulmányok az Aldehydek vegyületeiről Phenólokkal. Bpest, 1877. (Értek. a term. tud. kör. VIII. 6.)
4. A kolozsvári tud. egyetem új vegytani intézete. Kolozsvár, 1884.
5. Stereokémiai tanulmányok. Bpest, 1893. (Értek. a term. tud. köréből. Székfoglaló.) Szerkesztette és kiadta a Vegytani Lapokat 1882 őszétől 1889 végeig Kolozsvárt.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1876–77. és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT