Faber Antal,

Teljes szövegű keresés

Faber Antal,
akadémiai tanár; családja Sardiniából származott és nemesi rendű volt; dédatyja F. Antal mint selyemgyáros Brünnbe költözött és dúsgazdag volt; ennek fia F. János, kit atyja Dévénybe hozott, Pálffy Miklós gróf számtartója volt és 105 évig élt; ennek és a cseh származású Praxa bárónőnek fia F. János igtató volt a hadügyi tanácsnál és magyar nemességet nyert; fia F. Antal 1772. júl. 18. Pozsonyban született; a gymnasiumot szülővárosában járta a 4. osztályig; azután szüleivel Budára költözött, hol a humaniorákat végezte s az egyetemen Koppi Károly és Cornides előadásait hallgatta; különösen a történelemben és diplomatikában tett jeles haladást. Önéletrajzában Stur jogtanárt dicséri, ki őt tanácsaival támogatta. II. József halála után (1790.) öt havi tanszünet lévén, az I. évi jog elvégzése után Jászay hires ügyvédnél gyakornokoskodott, hogy ebédjét megszerezze. Jászay az 1790. budai országgyűlésen követ volt és F. följegyezte a maga számára az országgyűlés tárgyalásait. Az országgyűlés Pozsonyba vitetvén, ott folytatta jogi tanulmányait és a Szontagh családnál tanított. Főnöke megbizásából az Esterházyaknak Vezekénynél véghezvitt hőstetteit irta meg. 1794-ben a győri költészeti tanszékre pályázott, melyre ki is nevezték. A Martinovics-féle összeesküvés alkalmával Szolarcsik (ki pályatársa volt a tanári censuránál) egy levelet intézett hozzá a börtönből, mely csaknem veszélybe döntötte őt, a levelet azonban idején Németh ügyészhez vitte s ez mentette őt meg. Győri tanárkodása alatt készűlt a jogszigorlatra, mire jogi doktor lett. 1801–04-ig a nagyváradi akadémián az európai államtörténetet adta elő. 1804. okt 16. saját kérelmére a pozsonyi akadémiára helyezték át, hol 1841-ig tanította az egyetemes történetet és az európai államok történetét; a jogi kar seniora s több megyék táblabirája volt. Azután nyugalomba vonult és még 1846-ban élt.
Munkái:
1. Theoreticae institutiones statisticae seu introductio in statisticam praecipue statuum Europae. Quas usibus auditorum suorum adornavit. Posonii, 1814. (2. bőv. kiadás. Posonii, 1821.; más kiadás 1827. és 1835. Posonii.)
2. Principia juris metallici hungarici. In usum suorum auditorum. Posonii, 1816. (2. bőv. kiadás. Posonii, 1824.)
3. Compendium generalis statisticae imperii austriaci. Posonii, 1818. (2. kiadás. Posonii, 1836.)
4. Compendium statisticae specialis, regni Hungariae. Viennae, 1822. (2. kiadás. Pozsony, 1832–33. Két kötet.)
5. Institutiones statisticae, quas in usum auditorii sui edidit. Posonii, 1819–20. Két kötet.
6. Biographia mea, a me senario carmine deducta atque dicata illustr. ac adm. rev. dno l. b. Josepho a Mezburg, parocho vallis florum Posoniensis veterano ac optimo amico meo. Posonii, 1831.
7. Oratio funebris, quam honoribus Andreae condam Pásztéry, in tesseram, sui erga veteranum collegam cultus, et amoris, elaboravit anno 1831. Posonii.
8. Sermo quem, dum dn. Michael Adamkovits munus regii superioris studorum scholarumque per districtum literarium Posoniensem directoris, idibus ipsis Aprilis 1831. solemni ritu auspicaretur, habuit. Posonii.
9. Compendium institutionum statisticarum (1824 a se editarum, nunc secundis curis monarchiae quod in usum auditorii sui edidit... Tomus I. Complectens status revisarum) austriacae conterminos. Posonii. 1834.
10. Poemata postremis his annis diversis occasionibus ab eodem confecta. Posonii, 1834.
11. Natale Augusti. Posonii, 1838.
12. Florilegium, seu collectio carminum, quae proximo hoc triennio in otio litterario suo elaboravit. Posonii, 1840.
13. Anthologica, seu fascis poëmatum, quae subcisivis vicibus a se elaborata concinnavit. Posonii, 1843.
14. Carminum fascis V. ceu supplementum ad sua anthologica. Posonii, 1844.
Bozóky Alajos (A nagyváradi jogakadémia multja) szerint egy történelmi kézikönyvet is irt (Nagyvárad, 1801.), melyet midőn megbirálás és jóváhagyás végett a m. kir. helytartótanácshoz fölterjesztett, onnan azt az utasítást kapta, hogy a hazai történetet szorosabb kapcsolatba hozza az örökös tartományok történetével. (Kéziratban maradt.)
Irt még latin Thesiseket a statisztikából és bányajogból az akadémiai vitatkozások alkalmából. A Ballus Pál Beschreibung der königl. Freistadt Pressburg (Pressburg, 1822.) czímű munkájában a pozsonyi akadémiáról szóló czikket ő irta.
Szerkesztette az Ephemerides Posonienses cz. hirlapot Belnay György halála (1809. okt. 26.) után 1813-ig.
Zeitschrift von und für Ungern VI. 1804. 335. l.
Oesterr. National-Encyclopädie. Wien, 1835. II. 95.
Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai 71.
Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Pozsony, 1884. 127.
Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 75. 83. l.
Petrik Bibliogr.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT