Ebenspanger János,
Ebenspanger János,
a felső-lövői tanintézetek helyettes igazgatója, szül. 1845. máj. 3. Kukméron Vasmegyében; az elemi iskolákat szülőhelyén és Körmenden végezte; azután magánúton tanult. 1859-től a felső-lövői ág. ev. tanítképző intézet növendéke volt, 1863-ban tanító volt Rábafüzesen, 1864-ben nevelő Szemesen, 1865. tanító Lugosen, 1867-ben Lieblingen, 1872-ben a közoktatási miniszter kiküldte tanulmányútra Németországba. 1873-ban a temesi kir. tanfelügyelőség titkára lett; 1877-ben a felső lövői tanintézetek (VI. oszt. gymnasium reáliskola és tanítóképző intézet) tanára, a képző főnöke, 1888-ban a tanintézet helyettes igazgatója lett. Az egyleti élet terén buzgólkodott.
Irt magyar és német költeményeket, elbeszéléseket, életrajzokat, számos ismeretterjesztő és paedagogiai czikket; rendes munkatársa a Paedag. Plutarchnak, (ebben Kehr Káoly, Luther, Wimmer és Weber Hugó életrajzai) M. Tanítóképzőnek, Evang. Népiskolának és a Pädag. Revuenek; irt azonban több más lapba is, így a Népiskolába (1886. A magyar nyelv tanítása német ajkú népiskoláinkban, Az észtan elemei és annak gyakorlati alkalmazása a kérdező tanításban; 1887. Mythologisches in den Nanem unserer Wochentage; 1888. Hochdeutsch und Mundarten, Tanfelügyeletünk; 1889. Ungarns Kultur und deren Quellen stb.); továbbá a Néptanítók Lapja, Temesi Lapok, Délmagyarországi Tanítók Közlönye, Vasmegyei Közlöny, Ung. Schulbote, Neue Temesvarer Zeitung, Werschetzer Volkszeitung, Schäffers Jugendblätter, Hetzels Hausfreund, Illustrirte Dorfzeitung, Oberwarter Sonntagszeitung, Volksfreund, Délvidéki Tanügy, Vasvármegyei Tanügy, Vasmegyei Lapok, Pädagogische Rundschau, Preussische Lehrerzeitung, Ev. Népiskola, Rábavidék, Turisták Lapja cz. közlönyökbe s néhány évkönyvbe, ezek közt: a Kárpátegylet Évkönyvébe (1888. Borostyánkő.) Programmértekezései a Felső-lövői tanintézetek Értesítőjében: 1875. A lélektan gyakorlati alkalmazása, 1879. A közoktatás fokozatos fejlődése, 1880. A magyar nyevl és az idegen ajkú tanítók, 1882. A cselekvés eszméje a nevelésben (Fröbel emlékezete), 1883. A magyar nyelv névszavainak viszonyítása 1885. Wimmernek egyik tankönyve (Kőszeg, 1845.), 1889. Nevelőintézetünk (Különnyomatban is), 1891. Vasvármegye területének lejtősödése, 1892. Comenius.
Munkái:
1. Wählerlied. Temesvár, 1869.
2. Vereinslied der südungarischen Lehrer. Nagy-Becskerek, 1870.
3. Kornähren und Feldblumen, belehrende Unterhaltungen. Temesvár, 1873–74. Két füzet.
4. Szeget szeggel, történelmi beszély a nép számára. U. ott, 1874.
5. Földrajz. A népiskolák III., IV. és V. oszt. számára. Bpest, 1875–76. Három füzet.
6. Erdbeschreibung für Volkschulen. U. ott, 1875–76. Három füzet.
7. Ungarland, mein Vaterland, patriotische Gedichte. Temesvár, 1876. (2. kiadás. Szombathely, 1877.)
8. Hazai történelem jellemrajzokban. A népisk. V. oszt. számára. U. ott, 1877.
9. Vaterländische Geschichte in Charakterbildern, für die V. Klasse der. Ungar. Volksschulen. U. ott, 1877.
10. Vasvármegye leirása népiskolák számára. Vasvármegye térképével. Szombathely, 1880.
11. Vezérkönyv a magyar nyelv módszeres tanítására németajkú iskolákban. U. ott, 1880.
12. Das Eisenburger Komitat. Felső-Őr, 1882.
13. Fibel, oder der Schreiblese-Unterricht. Essen és Bpest, 1884. (Több kiadása.)
14. Deutsches Lesebuch für die Mittelklassen der Volksschulen. U. ott, 1884. (Több kiadása.)
15. Deutsches Lesebuch für die Oberklassen und Wiederholungsklassen der Volksschule. U. ott, 1884. (Több kiadása.)
16. Kurze Reformationsgeschichte. U. ott, 1889.
17. Deutsches Lesebuch für die Mittelklassen der Volksschulen. Evang. Ausgabe für Ungarn. U. ott, 1891.
18. Deutsches Lesebuch für die Oberklassen und Wiederholungsklassen der Volkschulen. Evang. Ausg. für Ungarn. U. ott, 1891.
19. Zu unserer silbernen Hochzeit. Felső-Őr.
20. Ungarische Landschule. Nach Falusi isk. könyve. Bpest, 1893.
Szerkesztette az Ungarische Volksschule cz. szaklapot 1879–80-ban és ennek folytatását a Népiskola- Volkschule cz. szaklapot 1879–80-ban és ennek folytatását a Népiskola- Volkschulét magyar és német szöveggel 1886-tól 1889-ig (Mindkét lapban számos czikke jelent meg) Felső-Lövőn.
M. Könyvészet 1877.
Kiss Áron, M. Népiskolai Tanítás Története 321. 331. 350. 378. l. és önéletrajzi adatok.
