új

Teljes szövegű keresés

új – ‘nemrég született, keletkezett, készült ‹lény, dolog, jelenség›’; ‘jelen állapotába nemrég került’: új kolléga; ‘az eddigit felváltó’: új korszak; ‘az eddigihez többletként járuló’: új örömöknek néz elébe. Származékai: újság, újonnan, újabban, újul, újít, újítás, újólag, újdonat (új), újság, újságol, újráz, (meg)újhodik.
Ősi örökség a finnugor korból: cseremisz uu, mordvin od, észt uue (‘új’). Lásd még újfent, vadonatúj.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT