táltos
táltos – ‘sámán, természetfölötti képességű ember ‹a magyar ősvallásban›; ‘csodás képességekkel bíró mesebeli (ló)’. Származéka: (meg)táltosodik.
A ~ tált- alapszava ősi örökség az ugor korból: vogul túlt (‘könnyűszerrel’), osztják tolten (‘varázserővel’), tolt (‘láz’). A magyar szó denominális -s képzővel alakult, eredeti jelentése ‘varázserővel bíró’ lehetett.
