szapora
szapora – ‘sok utódot világra hozó’; ‘egymást sűrűn követő elemekből álló’: szapora léptek; ‘kiadós, elkészítés közben megduzzadó ‹élelmiszer›’; ‘gyorsan elkészülő’: szapora munka; ‘‹főnévként› hasmenés’: rájött a szapora. Származékai: szaporaság, szaporít, szaporodik, szaporodás, szaporulat, szaporátlan.
Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén spor (‘hosszan tartó, kiadós’), szlovák sporý (‘bőséges, tartalmas’). A magyarba nőnemű spora vagy semlegesnemű sporo alak kerülhetett (mint a puszta, ritka, tiszta esetében), a szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő hang oldotta fel (spora ⇨ szapora).
