szakáll

Teljes szövegű keresés

szakáll – ‘férfiaknak az állon és az arc oldalán nőtt szőrzete’; ‘némely állat hasonló szőrképződménye’: a kecske szakálla. Származékai: szakállas, szakálltalan.
Ótörök eredetű: ujgur, türk, tatár, kun szakal, oszmán sakal (‘szakáll’). A szóvégi al áll nyúlás a magyarban következett be. Lásd még szakállszárító.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT