szabad

Teljes szövegű keresés

szabad – ‘tevékenységében, politikai jogaiban nem korlátozott (személy)’; ‘fogságban, börtönben, letartóztatásban nem lévő’; ‘‹állítmányi használatban› megengedett’: nem szabad hazudni; ‘‹kopogtatásra válaszul› be lehet jönni, tessék bejönni’. Származékai: szabadság, szabadít, szabadítás, szabadul, szabadulás, szabadalom.
Szláv eredetű szó, alighanem igen korai jövevény, az óegyházi szláv szvobod átvétele, mert az élő szláv nyelvekben csak képzett alakjai (bolgár szvobodan, szerb-horvát slobodan, szlovák slobodny) vannak. A szóeleji mássalhangzó-torlódást a v kiesése oldotta fel (mint a szent esetében is), a magánhangzók nyíltabbá váltak. Lásd még szabadkozik, szabados, szabódik.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT