sváda
sváda – ‘beszédbeli ügyesség, talpraesettség, rábeszélő készség’: jó svádája van.
A latin suada átvétele; ez mint tulajdonnév (Suada) a meggyőzés istennőjének neve volt a rómaiaknál. Nőnemű alak a suadus (‘rábeszélő’) melléknévből, s a suadere (‘rábeszél, tanácsol’) rokona; forrásuk a suavis (‘édes, kedves, kellemes, szelíd’), a suadere tehát azt jelenti: ‘édessé, kezessé, hajlandóvá tesz’.
