silány
silány – ‘gyatra, rossz minőségű, értéktelen’; ‘fejletlen, satnya’; ‘hitvány, jellemtelen’. Származékai: silányság, silányít, silányul, silányodik.
Alighanem a sí1 ige származéka -ány képzővel (mint kötény, serény); jelentésében a szócsaládon belül a sívó, sivatag szavakhoz áll közelebb. Ezt támogatja, hogy legkorábbi adatai között sivány alakot találunk ‘terméketlen föld’ értelemben; ebből másodlagosan fejlődött ki a ma általános ‘gyatra, hitvány’ jelentéskör. A v és l változat azzal magyarázható, hogy egy feltehető ősibb *siány igealakban mint hiátustöltő hangok váltották egymást. Lásd még zsivány.
