sertés
sertés – ‘disznó’; ‘‹jelzői összetételben› leölt disznóból való’: sertéshús, sertésoldalas, sertésbőr; ‘tenyésztett disznókkal kapcsolatos’: sertéstenyésztés, sertéspestis.
A serte származéka, sertés állat, sertés marha-féle jelzős szókapcsolatokból önállósult főnévvé. A közgazdasági, kereskedelmi és étlapnyelv szava, a köznyelvben a disznó tartja magát.