sarj

Teljes szövegű keresés

sarj – ‘fiatal növényi hajtás’; ‘utód’. Származékok és kapcsolt szavak: sarjad, sarjadék, sarjadoz; sarjú, sarjadzik.
A szócsalád sar- igetöve hangutánzó, illetve hangfestő eredetű, és rokoni kapcsolatban áll azzal a kiterjedt szócsaláddal, amelynek tagjaiban a gyors mozgás, forgás, sodrás, pezsgés jelentéseleme dominál, mint sarkall, serdül, serken, sürög és hasonlók. Esetleges ugorkori eredetükre nézve lásd szorgalom. A ~ valószínűleg elvonás az eredetibb sarjúból; ez elhomályosult folyamatos melléknévi igenévi alak, tkp. sarjó, amelynek j eleme egy ugorkori sarg-g-jéből ered. Lásd még sarkantyú, sarok, sellő, serény, sőre, surján, sürget, sűrű.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT