munka
munka – ‘az ember céltudatos termelő tevékenysége’; ‘a tevékenység eredménye’: szép munka került ki a keze alól; ‘tennivaló, dolog’: sok a munkám. Származékai: munkás, munkásság, munkál, munkálkodik, munkálat, munkátlan.
Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák muka (‘kín, baj, gyötrelem, vesződség’). A magyarba még a 10. század vége előtt, nazális magánhangzót tartalmazó alak kerülhetett, s egy ideig őrizte a szláv nyelvekbeli jelentést, ahogy a Halotti Beszédben olvassuk: haraguvék isten, es vetevé üt ez munkás világbele. A ‘kín’ ⇨ ‘keserves munka’ ⇨ ‘alkotó munka’ jelentésfejlődés a latinban is lejátszódott, a labor eredeti jelentése ugyanis ‘teher, szenvedés’ volt.
