kalkulus
kalkulus – ‘érdemjegy, osztályzat’. – kalkulál: ‘kiszámít’; ‘számításba vesz, számol ‹valamivel›’: ezzel az eshetőséggel nem kalkuláltam. – kalkuláció: ‘számítás’: árkalkuláció. – kalkulátor: ‘számításokat végző hivatalnok’; ‘(elektronikus) számológép’: zsebkalkulátor.
Nemzetközi szócsalád a latin calculus (‘kövecske’) nyomán, amely a calx, calcis, azaz ‘(mész)kő’ kicsinyített származéka (ez csak alakilag azonos a kalk latin előzményével). A rómaiak a számtani műveleteket egy alkalmas táblán tologatott kövecskékkel végezték; innen a calculare, calculatum (‘számít’) ige is. Lásd még kalcium.
