ige
ige – ‘cselekvést, történést kifejező szó’; ‘Isten szava, a Biblia szövege’: igehirdetés; ‘bűvös hatalmú szó’: varázsige. Származékai: igei, igéz, igéző.
Ótörök eredetű szó, amelynek megfelelői a mai török nyelvekből már nem mutathatók ki, de él a mongolba átszármazott üge (‘szó, beszéd’) főnévben. A magyar szó legősibb jelentése ‘varázsszó’ lehetett. Mai első köznyelvi jelentése a 17. század óta mutatható ki. Lásd még igény.
