idill
idill – ‘derűs, bensőséges helyzet, állapot’; ‘ókori pásztori költemény’: Theokritosz idilljei. Származékai: idilli, idillikus.
Nemzetközi szócsalád a latin idyllium (‘pásztori költemény’) nyomán; forrása a görög eidüllion, amely tkp. ‘képecske’, az eidosz (‘alak, forma’) kicsinyítő képzős származéka. A magyar szavak közvetlen forrása a német vagy a francia volt.
