gyermek
gyermek – vagy gyerek: ‘nem felnőtt személy’; ‘valakinek közvetlen leszármazottja’: a húgom gyerekei; ‘‹falusi szóhasználatban› fiú(gyerek)’: van egy gyerekem meg két lányom. Származékai: gyermekded, gyermeteg, gyermekes, gyermektelen, gyerekes, gyerekeskedik, gyerkőc, gyerekség.
Ismeretlen eredetű szócsalád. Valószínűleg a ~ a korábbi szóalak; ma inkább a formális nyelvben élvez elsőséget.
