Vázsonyi Endre
Vázsonyi Endre (Bp., 1906. jan. 6. – Bloomington, Indiana, USA, 1986. dec. 7.): újságíró, műfordító, kritikus, Dégh Linda etnográfus férje. A bp.-i jogi egy. elvégzése után újságíró lett. 1926-1941 között az Újság c. napilap színházi kritikusa, társa- és vezércikkírója volt. 1945-ben rövid ideig a Szabadság c. napilap munkatársa, majd Budapest Székesfőváros Irodalmi Intézetének ig.-ja volt 1948-ig. 1948-49-ben a Franklin Kiadót vezette. Az ötvenes évek elején fordításai jelentek meg a francia irodalomból több kiadásban. 1954-től 1964-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gyermekkönyv-lektorátusát vezette. 1964-ben feleségével elhagyta az országot, az USA-ban telepedett le. Bloomingtonban az Indiana Egy.-en h. tanszékvezető, nyelvészeti tudományos kutató volt. 1980-tól újra publikált hazai folyóiratokban. – M. Piroska (kisr., Bp., 1955); Az ezeregy nap legszebb meséi (ford., Bp., 1961); Rémusz bácsi meséi (népmesegyűjtemény, ford., Bp., 1963); Fortélyos mester királysága (meser., Bp., 1964); Cédula a szivarzsebben (emlékek, elb., Bp., 1989., posztumusz). – Irod. Interjú V. E.-vel (riporter Veszprémi Miklós, Magy. Nemzet, 1986. júl. 14.); Zöldi László: Magyar vándor. Meghalt V. E. (Élet és Irod., 1986. 50. sz.).
