Vasvári Pál, Fejes

Teljes szövegű keresés

Vasvári Pál, Fejes (Tiszabüd, 1826. júl. 14.Marisel, 1849. júl. 5.): forradalmár, filozófus, történész, a márciusi ifjak egyik vezére. 1837-ben a nagykárolyi piaristáknál kezdte tanulmányait, 1843-tól a pesti egy.-n filozófiát tanult és itt kezdett történelemmel foglalkozni. Igen nagy hatással volt rá Horvát István, az ő buzdítására fordult teljesen a történelem felé. 1847-ben a Teleki Blanka által alapított nevelőintézet tanára. Itt forradalmi felfogásának hatása alá kerültek növendékei és nevelőtársa, Lövei Klára is. A radikális egy.-i ifjúság, az Ifjú Magyarország társaság, az ún. Pilvax-kör egyik vezéralakja. A felvilágosodás és az utópista szocialista tanok hatására a munkássággal is kapcsolatba került. 1848 márc.-ában mint az egy.-i ifjak vezetője, részt vett a 12 pont szerkesztésében, a márc. 15-i megmozdulások irányításában. Felszólalt az egy.-i ifjúság, a pesti munkások és céhlegények több gyűlésén. Márc. 16-tól a forradalmi közcsend-bizottmány tagja. Forradalmi-demokrata meggyőződésének megfelelően az ún. Márciusi Klub szervezésével a forradalom továbbfejlesztését szorgalmazta. A forradalom vezetői közül egyedül ő emelt szót és szorgalmazta a céhlegények helyzetének rendezését. Dolgozott titkárként Kossuth pénzügymin.-ában, Jelašić támadása idején futárszolgálatot is teljesített. 1848 szept.-ében a Somogy vm.-i népfelkelés egyik vezetője, majd honvédhadnagy. 1849-ben Szabolcsban, Szatmárban és Biharban a szabadságharc védelmében szabadcsapatokat szervezett és vezetett. A Rákóczi-szabadcsapatnak ő lett a parancsnoka őrnagyi rangban. Júl -ban a Bécstől felbújtott erdélyi román felkelőkkel vívott harcban, – éppen a magyar – román megbékélési kísérletek idején – a Gyalui havasokban, a Funtinella fennsíkon Marisel mellett elesett. ~ a m. történettudomány nagy ígérete volt. Munkái (Michelet és a német tudományos rendszer c. tanulmánya; Irányeszmék az első francia forrodalomból; Zrínyi Miklós, a költő, Nemzeti mozgalom Hunyadi Mátyás királlyá választásakor és az 1458 évi hongyűlés stb.) azt tanusítjak, hogy történetszemléletének kialakulására a francia felvilágosodás gondolkodói, továbbá Michelet és Cabet s általában az utopisták voltak nagy hatással – F. m. Történeti Névtár (Pest, 1848); Válogatott politikai írásai (Bp., 1948); Válogatot t írásai (Bp., 1956). – Irod. Thallóczy Lajos: V. s a pesti egyetemi ifjúság 1844 – 1848/49 (Bp., 1882); Nagy Balázs: V. P. történelemfilozófiai nézeteiből (Természet és Társadalom, 1956. 3. sz.); Fekete Sándor: V. P. (Bp., 1959); Pándi Pál: V. P. és az utópista szocializmus (Valóság 1966. 3. sz.); Jékely Zoltán: V. P. nyomában (vers)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT