Vargha Kálmán
Vargha Kálmán (Bp. 1925. jan. 21. – Bp., 1988. szept. 14.): irodalomtörténész, kritikus, bibliográfus, az irodalomtudomány kandidátusa (1967). 1952-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegy. m.- könyvtár szakán, ahol ezt követően tanársegéd, majd adjunktus. 1956-tól 1985-ig, nyugdíjba vonulásáig az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a Bibliográfiai Osztály vezetője volt. 1953-59-ben az lrodalomtörténet segédszerk.-je. Kritikai tanulmányai az Újholdban, a Magyarokban, később főként irodalomtörténeti folyóiratokban jelentek meg. Kutatásaiban Móricz Zsigmonddal, Tömörkény Istvánnal, Móra Ferenccel, Zilahy Károllyal és Török Gyulával foglalkozott. – F. m. Móricz Zsigmond alkotásai és vallomásai tükrében (Bp. 1967); Juhász Gyula (Bp. 1968); Álom, szecesszió, valóság. Tanulmányok a huszadik századi magyar prózaírókról (Bp. 1973); Berda József alkotásai és vallomásai tükrében (Bp. 1973); Gelléri Andor Endre (Bp. 1986); Csáth Géza válogatott művei (vál., szerk., Bp., 1987). – Irod. Rába György: Búcsú V. K.-tól (Élet és Irod., 1988. 39. sz.); Rónay László: In memoriam V. K. (Irod. tört. Közl., 1987-88).
