Váradi Szabó János
Váradi Szabó János (Szilvásújfalu, 1783. aug. 27. – Debrecen, 1864. márc. 12.): pedagógus. Sárospatakon megkezdett tanulmányait Heidelbergben folytatta. 1810-ben Yverdonban volt majd egy évig Pestalozzi társaságában, kinek nevelési módszereit megismerhette. Hazatérve a Vay családnál volt nevelő. 1816-ban tanítványaival Pestre költözött. Az 1820-as években a sárospataki, majd a debreceni és kolozsvári főisk. hívta meg tanárának, de gyönge egészségi állapota miatt egyiket sem fogadta el. 1830 tól a debreceni salétromgyár felügyelője, majd főfelügyelője, amely vezetése alatt a szabadságharc lőszerellátásának egyik fontos központja lett. Részt vett a kollégium ügyeinek intézésében, széles körű szervező munkát fejtett ki a Pestalozzi elvei szerinti nevelés, művelődés érdekében. Híres könyvgyűjtő volt. A szabadságharc leverése után teljesen visszavonultan élt Debrecenben. Írásai többnyire Tavasi Lajos Nevelési emléklapok c. folyóiratában jelentek meg. A nevelés és munka összekapcsolásának gondolatával a politechnikai oktatás első m. hirdetője. – F. m. A hazabeli kissebb oskoláknak jobb lábra állításokról nevezetesen, hogy kellene azokat a szorgalom (industrialis) oskolákkal egybekötni (Pest, 1817). – Irod. Kiss György: A gyakorlati oktatás gondolata V. Sz. J. pedagógiájában (Köznevelés, 1960. 25. sz.); Lengyel Imre: Újabb adatok Pestalozzi magyarországi hivatásának értékeléséhez (Pestalozzi, Niederer és Egger levelei V. Sz. J.-hoz) (Könyv és Kvtár, II., 29. Bp., 1961); Imre Lengyel: Pestalozzis Wirkung in Ungarn (Neue Zürcher Zeitung 1964. aug. 2.); Lengyel Imre: Nemzedékek találkozása Pestalozzi szellemében. (Adatok a Nevelési Emléklapok történetéhez Tavasi Lajos V. Sz. J.-hoz intézett leveleiből. Könyv és Kvtár, III., Bp., 1963); Lengyel Imre: V. Sz. J. (Köznevelés, 1964. 7. sz.); Lengyel Imre: Méhes Sámuel és V. Sz. J. (Debrecen, 1964).
