Trócsányi Zsolt
Trócsányi Zsolt (Pápa, 1926. ápr. 15. – Bp., 1987. aug. 23.): történész, levéltáros, a történelemtudomány doktora (1968). Trócsányi Dezső fia. Tanulmányait mint az Eötvös Kollégium tagja 1944-49-ben végezte a bp.-i tudományegy. történelem, latin és levéltár szakán. 1947-48-ban ösztöndíjas volt a bukaresti egyetemen. 1949-től az Orsz. Levéltár munkatársa, 1969-től nyugalomba vonulásáig (1986) főlevéltárosa, a Gubernium és az Erdélyi Kancellária levéltárának referense volt. 1956-ban lett a történelemtudomány kandidátusa. Fő kutatási területe Erdély 16-19. sz.-i története volt. – F. m. Az erdélyi parasztság története 1790-1849 (Bp., 1956); A nagyenyedi kollégium történetéhez, 1831-1841 (Bp., 1957); Wesselényi Miklós (Bp., 1965); Az északi Partium 1820-ban (Bp., 1966); Teleki Mihály. Erdély és a kurucmozgalom 1690-ig (Bp., 1972); Az erdélyi kormányhatósági levéltárak (Bp., 1973); Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései 1540-1690 (Bp., 1976); Erdély központi kormányzata 1540-1690 (Bp., 1980); A pápai kollégium története (társszerző, Bp., 1981); Erdély története (társszerző, II., Bp., 1986); Wesselényi Miklós hűtlenségi pere (Bp., 1986).
