Tinódi Lantos Sebestyén

Teljes szövegű keresés

Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 15051510 között–Sárvár, 1556. jan. vége): a magyar epikus költészet jelentős alakja, a 16. század legkiválóbb énekmondója. Születési helyét pontosan megállapítani nem lehet; valószínűleg a Baranya vm -i Tinód. 1542-ig Szigetváron élt Török Bálint udvarában. Amikor Török Bálint fogságba került, vándorénekesként bejárta az egész országot. 1544-ben jelen volt a nagyszombati ogy.-en; 1548-ban Báthori nyírbátori udvarában élt. Ezt követően Kassán lakott; itt házat szerzett s népes családot nevelt; innen kereste fel a nagyobb harcok színhelyeit. 1553-ban Debrecenbe, majd Erdélybe ment, Bethlen Farkas bonyhai udvarába. Kolozsvárott nyomtatta ki Cronicáját 1554-ben. 1555-ben Nádasdy Tamást látogatta meg; az ő udvarában érte utol a halál. ~ a 16. sz.-i epika valamennyi műfaját művelte. Főleg a törökökkel vívott harcok eseményeit jegyezte fel krónikás hűséggel a közvetlen benyomások és tapasztalatok alapján. Ezért históriás énekei történeti forrásértékűek (Erdélyi história, Egervár viadala, Az vég Temesvárban Losonczi Istvánnak haláláról, Buda veszése, Szitnya, Léva, Csábrág és Murány vágyaknak megvevése, Szegedi veszedelem stb.). Más része biblikus ének (Judit asszony, Dávid király, Jónás próféta), v. antik témájú széphistória (Jason és Medea). Ezenkívül írt verses pamfleteket az erőszakos tiszttartók és a korhelyek ellen (Udvarbírák és kulcsárok, Sokféle részegségről ). ~ művei gyakran adtak tárgyat és indítást a későbbi magyar irodalom számára is; Kemény Zsigmond, Arany János, Gárdonyi Géza, Ady Endre merítettek verses históriáiból. A magyar műzene első igazán hatékony képviselője. 23 saját szerzeményű dallama, amely a Cronicában maradt fenn, a 16. sz. históriásének-termésének legjava. Műveinek kiadásai: Tinódi Sebestyén összes művei (Szilády Áron gondozásában, Régi Magy. Költők Tára, III., 1881); Tinódi Sebestyén válogatott históriás énekei (sajtó alá rendezte Perényi Adolf, Bp., 1899); Tinódi Sebestyén válogatott krónikás énekei (szerk. Bartha József, Pozsony – Bp. 1904); Tinódi Lantos Sebestyén válogatott munkái (sajtó alá rendezte Bóta László, Bp., 1956). – Irod. Toldy Ferenc: Magyar költők élete (Bp., 1870); Dézsi Lajos: T. S. (1912); Szabolcsi Bence: Tinódi zenéje (Bp., 1929, A magyar zene évszázadai, I., Bp., 1959); Horváth János: A reformáció jegyében (Bp., 1953); T. emlékkönyv (Sárvár, 1956); Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk (Bp., 1961); Varjas Béla: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei (Bp., 1982).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT