Teleki Mihály, gróf

Teljes szövegű keresés

Teleki Mihály, gróf (Nagyvárad, 1634Zernyest, 1690. aug. 21.): erdélyi kancellár, az 1685-ben grófi rangra emelt család vagyonának megalapozója. Birtokos nemcscsalád sarja, a fejedelmi udvarban nevelkedett. 1657-ben testőrkapitányként részt vett a lengyelo -i hadjáratban, ahonnan II. Rákóczi György kíséretében tért haza. Mindvégig kitartott Rákóczi oldalán, majd Kemény Jánoshoz csatlakozott. 1661-ben Kemény a császárral való szövetség ügyében őt küldte Montecuccolihoz és Bécsbe, az udvarhoz. 1662-ben részt vett a nagyszőllősi csatában, amiért fő- és jószágvesztésre ítélték, de Apafi hűségére térvén, kegyelmet kapott, sőt rokona, a fejedelemasszony közbenjárására kinevezték kővári kapitánnyá. 1663-ban országos postamester, fejedelmi tanácsúr. A vasvári béke (1664) után az ogy. ~t küldte Rottal János császári megbízotthoz, hogy tiltakozzék a béke sérelmes pontjai ellen. Később Wesselényi Ferenc nádorral is tárgyalt, aki szerette volna Erdélyt az általa szervezett összeesküvésbe bevonni. Az összeesküvés felfedezését nyomon követően az Erdélybe menekült bujdosók megsegítését követelte s ennek érdekében tárgyalásokat kezdett XIV. Lajos francia királlyal is. 1672-ben a bujdosók fővezérükké választották, első hadi próbálkozása azonban Szatmárnál szerencsétlenül végződött. Közben politikájának belső ellenzékét Bánffy Dénes kivégeztetése (1674), majd Béldi Pálnak az isztambuli Héttoronyba való elzáratása elnémította. 1678-ban Apafi kinevezte a bujdosók fővezérévé, Eperjes sikertelen ostroma után azonban visszavonult, s a bujdosók Thökölyt választották vezérükké. Ettől kezdve a bujdosókkal való viszonya egyre romlott. Míg Thököly a szultánnal kötött szövetséget, ~ felismerve az erőviszonyokat, I. Lipót császárral kezdett alkudozni. 1685-ben titkos megállapodást kötött, amelyben kötelezte magát, hogy Erdélyt császári fennhatóság alá adja, a császár viszont elismerte a fejedelemség belső önállóságát. Buda visszafoglalása után azonban, 1687-ben a császári hadak megszállták Erdélyt, majd Caraffa tábornok hódoltatta a fejedelemséget. ~ tárgyalásai az ország önkormányzatának megóvására, a lényeget tekintve eredménytelenek voltak. Apafi halála után, 1690-ben a török Thökölyt haddal küldte a fejedelemség visszafoglalására. v, az erdélyi mezei hadak főgenerálisa a zernyesti csatában elesett. Utódaira óriási birtokokat hagyományozott. – M. Teleki Mihály levelezése (I-VIII. Sajtó alá rendezte Gergely Sámuel, Bp., 1905 – 26). – Irod. Sziládi Károly: T. M. (Kecskemét, 1887); Balló István: T. M. (Csíksomlyói gimn. ért.-je, 1903 és 1904). – Szi. Jókai Mór: Erdély aranykora (Bp., 1851); Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák (Bp., 1885).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT