Tardy Lajos, Kallós

Teljes szövegű keresés

Tardy Lajos, Kallós (Bp., 1914. júl. 28.Bp., 1990. jan. 10.): művelődéstörténész, író, műfordító, a történelemtudomány doktora (1973). A bp.-i tudományegy.-en szerzett jogi doktorátust. A II. világháborúban katona, majd Grúziában hadifogoly volt. Hazatérése után az Igazságügyi Min.-ban működött jogászként. 1950-ben létrehozta az Orsz. Fordító és Fordításhitelesítő Irodát (OFFI), melynek ig.-ja volt 1955 tavaszáig. Ekkor előbb fegyelmi büntetéssel eltávolították állásából, majd koholt vádak alapján több évi börtönre ítélték. 1956 dec.-ében a vádak alól felmentették, rehabilitálták. A konstruált per történetét a Kritika c. folyóiratban írta meg (1984. 8. sz.). 1956 után is mellőzték, dolgozott vásárcsarnokban, volt könyvkereskedősegéd. 1960-ban került az OSZK-ba tudományos főmunkatársi beosztásba 1969-től nyugdíjba vonulásáig az MNM osztályvezetője volt. – Évtizedeken át a magyarok múltját kutatta, a m. művelődéstörténet számos olyan vonatkozását tárta fel, amely a grúzok kultúrájával kapcsolatos. Írt regényeket, fordított szépirodalmi műveket angolból olaszból, oroszból. Tanulmányai jelentek meg a Filológiai Közlönyben, a Századokban, az Irodalomtörténeti Közleményekben, az Antik Tanulmányokban és napilapokban. – F. m. Balugyánszky Mihály (tanulmány, Bp., 1955); Jakub bej (r., Bp., 1963); Világjáró Besse János (r., Radó Györggyel, Bp., 1963); A magyarországi járványok történetéből (Schultheisz Emillel, Bp., 1964); Régi magyar követjárások Keleten (tanulmány, Bp., 1971, 1983); Rabok, követek, kalmárok az Oszmán birodalomról (antológia, válogatta és bev. Bp., 1977); Régi hírünk a világban (történelmi esszé, Bp., 1979); A tatárországi rabszolga- kereskedelem és a magyarok a XIII-XV. században (tanulmány, Bp., 1980); Régi feljegyzések Magyarországról (tanulmány, Benda Kálmán utószavával, Bp., 1982); Szaggatott krónika (visszaemlékezések, Bp., 1986); Kis magyar történetek (Bp., 1986); Kaukázusi magyar tükör (tanulmány, Bp., 1988). – Irod. Máté J. György: Grúz szoba az Orgona utcában (interjú, Népszabadság, 1983. aug. 6.); Domokos Mátyás: A történelem magánnyomozója T. L. hetvenöt éves (Élet és Irod., 1989. 30. sz.); Ruffy Péter: Egy búvár halálára (Magy. Nemzet, 1990. jan. 12.); Rab Zsuzsa: Szelíd, világító (Élet és Irod., 1990. 4. sz.); In memoriam T. L. (Szovjet Irodalom, 1990. 5. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT