Tabéry Géza

Teljes szövegű keresés

Tabéry Géza (Nagyvárad, 1890. júl. 17.Nagyvárad, 1918. jan. 6.): író, újságíró. Jogi tanulmányait Genfben végezte, ahol orosz forradalmárokkal is kapcsolatba került. Hazatérése után közigazgatási pályára lépett. 1909-től A Hét munkatársa. A Károlyi-kormány idején főispáni titkár, a Tanácsköztársaság alatt kormánybiztosi titkár Nagyváradon. A Tanácsköztársaság bukása után rövid időre bebörtönözték. Később a Magyar Szó, majd a Tavasz c. szépirodalmi lapok szerk.-je, azután a Nagyváradi Napló, a Nagyvárad és a Szabadság c. lapok munkatársa. Az Erdélyi Helikon írói társaság egyik alapítója. Élete utolsó éveiben a nagyváradi Ady-múz. vezetője volt. Ő hívta fel Csinszka figyelmét Adyra. – F. m. A clematisos udvar (elb., Békéscsaba, 1914); Néma harc (r., Békéscsaba, 1917); Át a Golgotán (r., Békéscsaba, 1917); Forradalmi versek (Békéscsaba, 1918); A tűzmadár (r., Kolozsvár, 1926); Szarvasbika (r., Kolozsvár, 1926); Vértorony (r., I – II., Kolozsvár, 1929); Októberi emberek (r., Arad, 1934); A csucsai kastély kisasszonya (Brassó, 1939); Medvetánc (Bukarest, 1958). – Irod. Ady Endre: T. G. (Nyugat, 1914); Babits Mihály: T. G. (Nyugat, 1931); Bóka László: T. G. (Szép Szó, 1936); T. (G. 1890 – 1958. (Igaz Szó, Marosvásárhely, 1958. 1. sz.); Jancsó Elemér; T. G. (Korunk, 1958. 7. sz.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT