Székács József
Székács József (Orosháza, 1809. febr. 2. – Bp., 1876. júl. 29.): költő, műfordító, egyházi író, ev. püspök, az MTA tagja (l. 1836, t. 1870). ~ Ferenc apja. A bölcsészetet és az ev.- teológiát 1826-tól Sopronban végezte. 1836-ban a berlini egy.-en bölcsészeti doktorátust szerzett. 1836-tól haláláig a pesti m. ev. hitközség első papja volt. 1860-ban püspökké választották. 1842 – 48 között Török Pállal együtt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot szerk. 1859-ben vezető szerepet játszott a prot. pátens elleni hazafias küzdelemben. 1838-tól a Kisfaludy Társ. tagja. Verseit az 1830-as és 40-es évek folyóiratai közölték. A szerb népköltészet alkotásaiból fordított m.-ra (Szerb népdalok és hős regék, Pest. 1836). Számos egyházi beszéde és más egyházi tárgyú munkája jelent meg. – Irod. Ballagi Mór: Sz. J. emlékezete (Bp., 1879); Benkő István: Sz. J. élete és irodalmi munkássága (Marosvásárhely, 1901); Zsilinszky Mihály: Dr. Sz. I. ev. püspök 1809 – 1876 (Bp., 1909); Pátay Pál: Sz. J. (Bp., 1914.)
