Széchényi Ferenc, gróf
Széchényi Ferenc, gróf (Fertőszéplak, 1754. ápr. 28. – Bécs, 1820. dec. 13.): főispán, helyettes országbíró, nagybirtokos, a Magyar Nemzeti Múzeumnak és könyvtárának alapítója. ~ István apja. Tanulmányai befejezése után 1776-tól a kőszegi kerületi tábla ülnöke, majd a horvát báni tábla elnöke és 1783-tól a horvát bán helyettese. II. József reformtörekvéseinek híve s a jozefinista politika támogatója. József idején 1785-től a pécsi kerület kir. biztosa, de már 1786-ban lemondott, és Belgiumba, Angliába utazott. 1798-tól Somogy vm. főispánja, a Dráva és Duna szabályozásának kir. biztosa. 1799-ben főkamarásmester, 1800-tól országbíró-helyettes. 1808-ban megkapta az aranygyapjas rendet. Kezdeti reformlendülete főleg 1794 után megtört, élete végén mindentől visszavonulva pesszimista tépelődésbe és vallásos rajongásba merült. Jelentős összegekkel támogatta a művészetet és tudományt (Révai Miklós, Batsányi János, Hajnóczy József, Vályi András, Csokonai Vitéz Mihály, Tessedik Sámuel stb.). 1802. nov. 25-én kelt adománylevelével a nemzetnek ajándékozta könyvekből, kéziratokból, metszetekből, térképekből és érmekből álló hungaricum-gyűjteményét s ezzel megalapítója lett az OSZK-nak, ez pedig alapintézményévé vált az 1808-ban életre hívott MNM-nek. Alapítói érdemét az 1807- iki országgyűlés a 24. tc.-ben törvénybe iktatta. ~ a saját költségén rendezte sajtó alá az OSZK első nyomtatott katalógusait. Élete végén (1819) egy külföldi nyomtatványokból álló második nagy könyvgyűjteményt is ajándékozott segédkönyvtári rendeltetéssel (soproni könyvtár). Tagja volt a göttingeni, a jénai, majd 1812-ben a bécsi tudományos társaságnak. A múz.-ot életében maga tartotta fenn. A később nemzeti jellegű könyvtárat róla nevezték el. – Irod. Fraknói Vilmos: Gróf Sz. F. (Bp., 1902); Kollányi Ferenc: Az MNM országos könyvtára (I., Bp., 1905); Gillemot Katalin.: Gr. Sz. F. és bécsi köre (Bp., 1933); Bártfai Szabó László: A Széchenyi-család története (II., Bp., 1913).
