Szabó István

Teljes szövegű keresés

Szabó István (Debrecen, 1898. jún. 30.Bp., 1968. febr. 19.): agrártörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1941–49), a történelemtudományok doktora (1957). Oklevelet a debreceni tudományegy. jogi és bölcsészkarán szerzett (1923). 1923-tól a debreceni egy. történelmi intézetének tanársegédje, 1928–43-ban a M. Orsz. Levéltár munkatársa. 1941-ben a bp.-i tudományegy.-en a m. néptörténet a 14–15. sz.-ban c. tárgykör magántanárává képesítették. 1943-tól 1959-ig, nyugdíjazásáig a debreceni egy. m. történeti tanszékének vezetője volt. 1960-tól Bp.-en élt. A m. agrártársadalom történetének valamennyi sorsdöntő kérdésével foglalkozott. Alapvető jelentőségűek agrártörténeti, településtörténeti és történeti demográfiai tárgyú tanulmányai. A középkori m. mezőgazdaság fejlődésének meghatározó tényezőivel elsőként foglalkozott rendszeresen; érdeme a parasztság kapitalizmus kori története átfogó kutatásának megalapozása és megindítása is. Iskolát teremtett, amelynek hatása tanítványai kiterjedt munkássága révén jelentős hatást gyakorolt a m. agrártörténeti kutatásra. Szerk.-je volt A szabadságharc fővárosa Debrecen 1849. jan.–máj. (Debrecen, 1949); A parasztság Mo.-on a kapitalizmus korában 1848–1914 (I–II., Bp., 1965) c. köteteknek, 1935–43-ban a Levéltári Közleményeknek. – F. m. Debrecen 1848–49 (Debrecen, 1928); A magyar levéltárvédelem kérdése (Bp., 1931); A debreceni uradalom a mohácsi vész korában (Debrecen, 1934); A debreceni tanya rendszer kialakulása (Debrecen, 1929); A m. parasztság története (Bp., 1940); A magyarság életrajza (Bp., 1941); Ungarisches Volk, Geschichte und Wandlungen (Bp.–Leipzig, 1944); A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában (Bp., 1947); A küzdelem szervezése (Bp., 1948); Tanulmányok a m. parasztság történetéből (Bp., 1948); Bevezetés a történelem forrásaiba (tankönyv, Debrecen, 1951); Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből (Bp., 1954); La répartition de la population de Hongrie entre les bourgades et les villages dans les années 1449–1526 (Bp., 1960); Magyarország népessége az 1330. és 1526. évek között (Bp., 1963); A falurendszer kialakulása Magyarországon (Bp., 1966); A középkori magyar falu (Bp., 1969); A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig (Bp., 1975); Jobbágyok – parasztok (Értekezések a m. parasztság történetéből; sajtó alá rend. és bev. Für Lajos, Bp., 1976). – Irod. Szabad György: Sz. I., a történész köszöntése (Kortárs, 1968. 7. sz.); Rácz István: Búcsú Sz. I. történetírótól (Alföld, 1969. 4. sz.); Sinkovics István: Sz. I. (Levélt. Közl., 1969. 1. sz.); Balogh István: Sz. I. (Ethnogr., 1969. 2. sz.); Pamlényi Ervin: Sz. I. halálára (Magy. Nemzet, 1969. 51. sz.); Hoffmann Tamás: Sz. I. (Agrártörténeti Szle, 1970. 3–4. sz.); Szabad György: Sz. I. (Századok, 1970. 2. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT