Réthy Mór, Rothbaum
Réthy Mór, Rothbaum (Nagykőrös, 1848. nov. 3. – Bp., 1925. okt. 16.): fizikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1878, r. 1900). A heidelbergi egy.-en szerzett doktorátust 1874-ben. 1865 – 70 közt a bécsi és bp.-i műszaki főisk., 1872 – 74-ben a göttingeni és heidelbergi egy. hallgatója. A kolozsvári egy.-en 1874-től mint rk., 1876-tól mint r. tanár elméleti fizikát adott elő. 1886-tól a műegy.-en az elemi matematika, 1891-től az analitikai mechanika és elméleti fizika tanára. 1919-ben nyugalomba vonult. Matematikai munkásságának kiemelkedő része a két Bolyai hagyatékának feldolgozása és továbbfejlesztése (Kőnig Gyulával, Kürschák Józseffel és Tötössy Bélával együtt). Fizikai vizsgálatai közül ismertek az inkompresszibilis folyadéksugár alakjára és a mechanika klasszikus elveire vonatkozó dolgozatai. – F. m. A háromméretű homogén tér (ún. nem euklidészi) síktani trigonometriája (Ért. a Matem. Term. Tud. Köréből, 1876). – Irod. Rados Gusztáv: R. M. (Akad. Ért. 1925.)
