Rátz László
Rátz László (Sopron, 1863. ápr. 9. – Bp., 1930. szept. 30.): matematikus, tanár. Felsőbb tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte, majd Berlinben és Strassburgban képezte tovább magát. 1890-ben a bp.-i ev. gimn. tanára lett, és itt működött 35 éven át; 1909-től 1914-ig a gimn. ig.-ja volt. Munkásságának középpontjában a nevelőmunka állott. Jelentős szerepe volt a középiskolai matematikai tantervnek tervezett (1906) és az I. világháború után (1924) megvalósult reformjában. 1894 – 1914 között a Középiskolai Mathematikai Lapokat szerk. Tanítványaiban felismerte a tehetséget, s minden lehetőséget megadott továbbfejlődésükhöz. Közülük, többek között, oly kiválóságok kerültek ki, mint Neumann János matematikus, az elektronikus számológépek elméletének kidolgozója és Wigner Jenő Nobei-díjas fizikus. – F. m. A függvények és az infinitezimális számítások elemei (Mikola Sándorral, Bp., 1914). – Irod. Renner János: R. L. (Középisk. Matem. és Fiz. L. 1930. 3. sz.)
