Politzer György, Georges
Politzer György, Georges (Trsztena, 1903. máj. 3. – Párizs, 1942. máj. 25.): filozófus, a francia ellenállási mozgalom mártírja. Apja körorvos volt, Trsztenán, Nagyváradon, majd Budapesten működött. ~ Szegeden járt gimnáziumba. 1919-ben a szegedi főgimnázium diáktanácsának elnöke. Részt vett 1919. febr. 2- án a bp.-i Barcsay utcai főgimnáziumban rendezett diákgyűlésen, amely a középiskolások forradalmi követeléseit fogalmazta meg. Első írását a szegedi Igazság c. lap 1919. febr. 21-i számában közölte. A Vörös Hadseregben harcolt a szolnoki csatában. A szegedi gimnáziumban a proletárdiktatúra bukása után nem tanulhatott tovább, a gimnáziumi érettségit Bp.-en tette le. 1921-ben sikerült Párizsba távoznia. A Sorbonne-on folytatta filozófiai, pszichológiai tanulmányait. A külföldi szegény diákok menzáját vezette. 1923-ban megalapította és szerk. a Revue de psychologie concrète c. folyóiratot, amelyben lélektani tanulmányai láttak napvilágot. Diplomájának megszerzése után filozófia tanár volt Cherbourg-ban, Evreux-ben, végül Párizsban. Itt a L'Esprit c. folyóirat köré tömörült írócsoporthoz tartozott. Barátja lett Aragon, Danielle Casanova. 1929-ben belépett a Francia Kommunista Pártba. Munkatársa volt a L'Humanité, a Pensée c. lapoknak. A lélektanban, a bölcsészetben az értelem, a józan ítélet jogaiért küzdött, Descartes-ot tartotta mesterének. Bírálta a pszichoanalízist és Bergson filozófiáját. Részt vett a francia ellenállási mozgalomban. Cikket írt Alfred Rosenberg náci-ideológus 1941 végén Párizsban tartott előadásának hazug történelemszemléletéről. 1942. márc. elején a francia rendőrség letartóztatta, miután nem tudtak vallomást kicsikarni belőle, kiszolgáltatták a Gestapónak. A Mont Valériennen lőtték agyon. – M. Critique des fondements de la psychologie. La Psychologie, la Psychoanalyse (Paris, 1928); Fin d'une parade philosophique. Le Bergsonisme (Paris, 1928); Revolution et contre-révolution au XXe siècle. Reponse a „Or et sang” de M. Rosenberg (Paris, 1941); Principes élémantaires de philosophie (Paris, 1946), magyar fordítása: A filozófia alapelemei (ford. a Györffy István kollégium munkaközössége Szabolcsi Miklós vezetésével, Bp., 1949); La crise de la psychologie contemporaine (Paris, 1947); La philosophie et les mythes. Les fondements de la psychologie (Paris, 1969); A filozófia és a mítoszok (tanulmányok, válogatta Mátrai László, fordította Székely Arnoldné, Bp., 1972). – Irod. Sós Endre: G. P. a francia ellenállás harcos filozófusa (Bp., 1949); Bajomi Lázár Endre: A materializmus Pascalja (Élet és Irod., 1967. 25. sz.); Péter László: P. Gy. útja (Tiszatáj, 1972. 5. sz.); Rónai Mihály András: Yvette levelesládája (Történelmi Szle, 1975. 2–3. sz.); Illyés Gyula: Egy filozófus útja. Emlékek G. P.-ről (Bajomi Lázár Endre bevezetőjével, Kritika, 1978. 11. sz.). – Szi. Illyés Gyula: Hunok Párizsban (r., Bp., 1946).
