Pályi Ferenc
Pályi Ferenc (Dunakeszi, 1904. júl. 25. – Bp., 1972. szept. 6.): agrármérnök. Oklevelet a debreceni Gazdasági Akadémián szerzett (1926). Különböző gazdaságokban dolgozott, majd 1934-től 1949-ig közellátási gyakornok, utóbb felügyelő volt. 1949-től agronómus (Mórahalom, Erdőkürt). 1950-ben a Földművelődésügyi Min.-ban a Gépállomások Főigazgatóságán főelőadó, majd osztályvezető. 1951–52-ben az Ásotthalmi Állami Gazdaság főagronómusa volt. 1952–55-ben docensként a gödöllői Agrártudományi Egy. mezőgazdasági gépészmérnöki karán oktatott. 1955–56-ban az agronómiai kar géptani tanszékét vezette. 1957-től 1961-ig az egy. mezőgazdaság-tudományi kara géptani tanszékének vezetője. 1961–64-ben, nyugdíjazásáig egy.-i docens volt. Eredményes oktató-nevelő munkája mellett alapkutatásokkal foglalkozott, elsősorban a kukorica vetésének és betakarításának gépesítésével. Jelentős publikációs tevékenységet fejtett ki, országos szabványtervezeteket készített a mezőgazdasági gépi munkák szervezése, a vetés és a betakarítás gépesítése, a mezőgazdasági balesetelhárítás és biztonságtechnika tárgyköréből. – M. Mezőgazdasági gépek biztonsági technikája (Bp., 1954); Munkaegészségtan (tankönyv, Willand Gézával, Bp., 1958); Mezőgazdasági gépek és fogatok gazdaságos üzemeltetése a termelőszövetkezetekben (Bp., 1962). – Irod. P. F. (Mezőgazdasági Mérnök, 1972. 12. sz.).
