Marschall Ferenc
Marschall Ferenc (Temesvár, 1887. okt. 2. – Bp., 1970. jan. 23.): agrárpolitikus, földművelésügyi miniszter. A bp.-i tudományegy.-en jogi és államtudományi doktorrá avatták. 1905-ben egyik alapítója volt az Orsz. Széchenyi Szövetségnek. A Magy. Állam c. napilap politikai rovatvezetője (1905–07), a Szövetkezés és a Magyar Gazdák Szemléje munkatársa. Ny-európai tanulmányút után a Magy. Gazdaszövetségben a szövetkezeti szervezést irányította 1911-ig, majd a Földművelésügyi Min. tisztviselője volt. Az I. világháború után a bécsi Központi Leszerelési Bizottság mezőgazdasági előadója (1918). A Tanácsköztársaság bukása után magas állami tisztségekbe került, előbb a földművelésügyi min. elnöki tanácsosa (1919–20), majd a Faluszövetség ig.-ja (1920–23), az Orsz. Mezőgazdasági Kamara h. ig.-ja (1923–24). A Falu felelős szerk.-je (1920–31), s a Mezőgazdasági Közlöny felelős szerk.-je volt (1928–44). A Keresztény, Kisgazda, Földműves és Polgári Párt, majd a Nemzeti Egység Pártja listáján a jánoshalmi ker. ngy.-i (1922–26) és ogy.-i képviselője (1926–39). 1934–38-ban földművelésügyi min.-i államtitkár, 1938. márc. 9-től máj. 14-ig földművelésügyi min. A Magy. Gazdaságkutató Intézet elnöki tanácsának tagja, 1943-ban az Első Budapesti Gőzmalom Rt. ügyvezető elnöke volt. – F. m. Széchenyi István gróf és a magyar középosztály (Bp., 1909); A falu gondozása (Bp., 1921); Szociális gondolat és valóságszemlélet (Bp., 1942).
