Markovits Györgyi
Markovits Györgyi (Sárbogárd, 1919. nov. 22. – Bp., 1985. márc. 7.): irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa (1972). 1946-ig Romániában élt. 1952-ben szerzett francia-magyar szakos középiskolai tanári diplomát. 1946-49-ben adminisztrátor volt a Magy.-Szovjet Olajműveknél. 1949-től az Orsz. Széchényi Könyvtár munkatársa. 1957-től nyugalomba vonulásáig (1983) a Zárolt Kiadványok Tárának osztályvezetője volt. Főként a két világháború közötti betiltott sajtótermékek történetével foglalkozott. – F. m. Magyar pokol: A magyarországi fehérterror betiltott és üldözött kiadványok tükrében (vál. és összeáll., Bp., 1964); Üldözött költészet. Kitiltott, elkobzott, perbe fogott kötetek, versek a Horthy-korszakban (Bp., 1964); A cenzúra árnyékában. Dokumentum-gyűjtemény (vál., szerk., előszóval és összekötő szöveggel ellátta, Tóbiás Áronnal, Bp., 1966); „Terjesztését megtiltom! ”. (A két világháború közötti korszak üldözött sajtója) (Bp., 1970); „A szavak megmaradnak”. Az európai ellenállási mozgalmak irodalmának bibliográfiája (Eger, 1975); Hazatért szövegek. Magyar emigráns antifasiszták írásai. 1919-1945 (antológia, Bp., 1975); „Amíg szívünk dobog… ” Válogatás a szocialista irodalomból 1932-1944 (antológia, vál., szerk., Bp., 1975); A magyar írók harca a cenzúra ellen (1919-1944) (Bp., 1985).– Irod. Vezér Erzsébet: M. Gy. (Irod. tört., 1985. 3. sz.); Iszlai Zoltán: M. Gy. (Élet és Irod., 1985. 8. sz.).
