Máriássy János, báró
Máriássy János, báró (Igló, 1822. júl. 23. – Bp., 1905. jan. 24.): katonatiszt, 48-as honvéd ezredes. 1841-től a Wasa-gyalogezredben hadapród. 1842-től a bécsi m. kir. testőrség tagja. 1847-től a Sándor- gyalogezredben főhadnagy, majd százados, 1848. aug. 27-től a tiszántúli nemzetőrségnél hadosztályparancsnok, őrnagy. Az aradi sereg élén 1848. okt. 25-én Fenlaknál megverte a császáriakat. 1849. ápr. 1-től ezredes. Részt vett a kápolnai csatában és Budavár visszavételében (1849. máj. 9.). A világosi fegyverletétel után 1849. nov. 27- én Aradon halálra, majd kegyelemből 18 évi várfogságra ítélték. Aradon és Olmützben raboskodott. 1856-ban szabadult és Márkusfalvára internálták. 1861-ben Szepes vm.-ben ogy.-i képviselővé választották. Az újonnan felállított honvédségnél a kassai kerület parancsnoka, 1869-től mint ezredes, 1873-tól mint tábornok, 1878-tól mint altábornagy, 1887-ben nyugdíjba ment. 1887- től főrendiházi kinevezett tag. 1888-ban bárói rangot kapott. Az egyházpolitikai törvényeket mereven ellenezte. Az 1848 – 49-es szabadságharcról szóló visszaemlékezéseiből a Hon 1867-es és a Pesti Napló 1893-as évfolyamában jelentek meg részletek. – Irod. Hellebronth Kálmán: A magyar testőrségek névkönyve, 1760 – 1918 (Bp., 1940).
