Losonczy István
Losonczy István (Dombóvár, 1908. szept. 3. – Pécs, 1980. dec. 29.): büntetőjogász, egy.-i tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1954). Egy.-i tanulmányait a pécsi és a bp.-i tudományegy.-en folytatta. 1932-ben „sub auspiciis” jogi doktorrá avatták. Első jelentősebb monográfiája alapján magántanárrá képesítették (A mulasztás I. A mulasztási bűncselekmény okozatossága, Pécs, 1937). 1940-ben a pécsi tudományegy. jogbölcseleti tanszékére ny. rk. tanárrá nevezték ki. 1946-ban egy.-i ny. r. tanár lett. 1950-1973 között a büntetőjogi tanszék vezetője. Kandidátusi értekezését 1954-ben védte meg A tettesség és a részesség a büntetőjog rendszerében címmel (Bp., 1966). – További m. A mulasztási bűncselekmény jogellenességének problémája az universalizmus szemszögéből (Pécs, 1936); A funkcionális fogalomalkotás lehetősége a jogtudományban (Bp., 1941); Anyagi büntetőjog (egy.-i jegyzet, Pécs, 1950); Adalékok a tartós és állapot-bűncselekmények kérdéséhez (Bp., 1960); A tettesség (Bp., 1961). – Irod. F. J.: L. I. 1908-1980 (Jogtud. Közl., 1981. 3. sz.).
