Lengyel Lajos
Lengyel Lajos (Kunhegyes, 1900. szept. 24. – Bp., 1968. márc. 24.): tanár, szótárszerkesztő. A debreceni tudományegy.-en magyar–latin szakos középisk. tanári (1926), majd doktori oklevelet szerzett (1937). 1952-ig a Miskolci Ref. Reálgimn., a Debreceni Ref. Kollégium Gimn., végül a Bp.-i Ref. Gimn. tanára. Közben dolgozott a Magy. Filozófiai Társ. gondozásában készülő Filozófiai Szótáron. Filozófiai tárgyú tanulmányokat írt az Athenaeum c. folyóiratba és filozófiatörténeti tárgyú előadásokat tartott a Rádióisk.-ban, ezenkívül latin nyelvet tanított a bp.-i ELTE-en és az orvosi egy.-en. 1952. aug.-tól az MTA Nyelvtudományi Intézetének Szótári Osztályán dolgozott. A magyar nyelv értelmező szótárának és kézi szótárának egyik szerk.-je volt. – F. m. A modern nyelvoktatás főbb tényezői a már meglevő nyelvi ismeretek (anyanyelv) szempontjából (Debrecen, 1936); Átvitt vagy képes jelentés? (Szótártani tanulmányok. Szerk. Országh László, Bp., 1966); A dialektika filozófiája (kézirat, az OSZK-ban található). – Irod. Elekfi László: L. L. (Magy. Nyelvőr, 1968).
