Lengyel Béla

Teljes szövegű keresés

Lengyel Béla (Bp., 1940. dec. 25.Bp., 1990. márc. 11.): vegyész, egyetemi adjunktus, a kémiai tudományok kandidátusa (1974). Bp.-en végzett középisk. tanulmányai után 1958-ban felvették az ELTE Természettudományi Karának vegyész szakára. Vegyészi diplomáját 1963-ban szerezte meg. Utána 1963. júl. 1-jén a Veszprémi Vegyipari Egy. fizikai kémiai tanszékére került, ahol adjunktusként működött. Kutatási területe kezdetben az elektródfolyamatok kinetikájának vizsgálata különös tekintettel a váltóáram elektrokémiai hatásaira. Ebben a témakörben készítette egyetemi doktori disszertációját, 1965-ben a Veszprémi Vegyipari Egy.-en műszaki doktor lett. Ugyanitt szerezte meg a kandidátusi fokozatot 1974-ben. Oktató munkája során előadásokat, szemináriumokat, laboratóriumi gyakorlatokat tervezett az érdeklődő szakmérnököknek, vegyész hallgatóknak. Fő kutatási területe a fémek korróziós jellemzői és a korróziós védelem. Témaköreiből számos tudományos közleményt írt, több bel- és külföldi előadást tartott. Az MTA Elektrokémiai Munkabizottságának megalakulása óta, a Magy. Kémikusok Egyesületében a Korróziós Szakosztály Vezetőségének 1966 óta tagja. – M. Mérési módszer és berendezése az ellenállás polarizációs automatikus kiküszöbölésére (kandidátusi disszertáció, 1974).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT