Lénárd Fülöp

Teljes szövegű keresés

Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862. jún. 7.Messelhausen, Németo., 1947. máj. 20.): fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1897, t. 1907), Nobel-díjas (1905). A bécsi, majd a bp.-i egy.-en fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg Heidelbergben. Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a bp.-i egy.-en dolgozott. 1887-től Heidelbergben tanársegéd. Katódsugaras kísérleteit 1890-ben, Bonnban kezdte meg Hertz laboratóriumában. 1893-ban a bonni egy. magántanára, 1894-ben a boroszlói egy. rk. tanára, 1895-től az aacheni műegy. magántanára. 1896-ban visszatért Heidelbergbe, az elméleti fizikai tanszékre. 1898- tól a kieli egy.-en a kísérleti fizika tanára, 1907-től 1931-ig a heidelbergi egy. tanára s egyben a Radiológiai Intézet ig.-ja. A szabad térbe kivezetett katódsugarak vizsgálatához a 90-es évek végén segédelektródos katódsugárcsövet szerkesztett. Vizsgálataiért 1896-ban a bécsi egy. Baumgarten-díjjal jutalmazta, s elnyerte a Royal Society Rumford- díját. Kutatásainak másik fontos területe a foszforeszcencia jelenségének vizsgálata. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida) kapott Nobel-díjat. Élete végéig fenntartotta a kapacslatot a m. tudományos élettel. Idősebb korában a nemzeti szocializmushoz és a fajelmélethez csatlakozott, a hírhedt „Deutsche Physik” egyik vezéralakja volt. – F. m. Quantitatives über Kathodenstrahlen (Heidelberg, 1925); Über des Verhalten von Kathodenstrahlen (Bp., 1899); Über Kathodenstrahlen (Nobel-Vorlesung, Leipzig, 1906); Über Relativitätsprinzip, Aether, Gravitation (Leipzig 1918). – Irod. Zemplén Győző: L. F. Nobel-díjjal kitüntetett természettudósok (Term. Tud. Közl., 1907).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT