Lechner Ödön

Teljes szövegű keresés

Lechner Ödön (Pest, 1845. aug. 27.Bp., 1914, jún. 10.): építész. A berlini építész ak.-u végzett (1866 – 1868). Rövid itáliai tanulmányút után tanulótársával, Pártos Gyulával társulva tervezőirodát nyitott. Ekkor tervezett bérházaik még a német akadémizmus stílusát képviselték. 1874-től 1878-ig Franciao.-ban C. Parent műtermében dolgozott, s itt számos francia műemlék restauráló munkáiban vett részt. Hazatérve ismét Pártossal együtt nyitotta meg irodáját, s nagyszabású alkotások sorozatát építette (a szegedi városháza, 1882; a bp.-i volt MÁV Nyugdíjintézeti bérház Andrássy út 25. 1883 – 1884; a szegedi Milkó-ház). Ezek még a historizáló stílust képviselik, de megjelenik már későbbi művészetének több jellemvonása, a népi ornamentika használata. Stílusának első terméke a Tura melletti zsámbokréti Beniczky-Odescalchi-kastély. Érett korszakában a népi formajegyeket mind egyénibb módon használta, előszeretettel alkalmazta a szecessziós-népies majolikadíszítést. De épületeinek alaprajzi megoldása, térkompozíciója is újszerű volt. Felhasználta a keleti, különösen az indiai építészeti formákat. Stílustörekvéseit elméleti dolgozatban is kifejtette (Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz, Művészet, 1906; Önéletrajzi vázlat. A HÁZ. 1911). Ennek, valamint épületcinek nagy hatása volt, a szecesszió építészetének nemzetközileg is jelentős képviselője. A fiatal építésznemzedék seregestől vette körül és követte építészeti elveit, így Lajta Béla, Maróti Géza, Jakab Dezső, Komor Marcell, Bálint Zoltán, Jámbor Lajos, Sebestyén Artúr, Györgyi Dénes, Jánszky Béla, Zrumetzky Dezső, Medgyaszai István, Árkay Aladár. Ismertebb építészeti alkotásai: Kecskeméti városháza (1892 – 94), Iparművészeti Múzeum (1891 – 96), Kőbányai plébániatemplom (1894 – 96), Földtani Intézet (1898 – 99), Postatakarékpénztár (1899 – 1901). – Irod. Vámos Ferenc: L. Ö. (I – II., Bp., 1927); Kismarty-Lechner Jenő: L. Ö. (Bp., 1961); Vargha László: L. Ö. (1845 – 1914) halálának félévszázados fordulóján (Magy. Építőműv. 1964. 4. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT