Lányi Károly
Lányi Károly (Bakabánya, 1812. dec. 12. – Egbel, 1856. máj. 23.): egyháztörténész, az MTA l. tagja (1847). Nagyszombatban és Pesten bölcseletet és teológiát tanult. 1837-ben pappá szentelték. 1842-ben a pesti egy.-en bölcseleti doktorátust szerzett, s kinevezték a nagyszombati líceum tanárává. Nagyobb utazást tett Ny-Európában. 1850-ben a nagyszombati szentszék jegyzője, 1851-től levéltárnoka s a görög nyelv tanára lett. 1853-tól haláláig a Nyitra vm.-i Egbel plébánosa. Foglalkozott szépirodalommal is. A Lányi-kódex (Klarissza apácák reguláinak gyűjteménye, 1519) róla mint ajándékozóról kapta nevét. – F. m. Magyarok háznépe (Pest, 1843); A magyarföld egyháztörténetei (I – III. Pest, 1844); Magyar nemzet történetei képekkel (Pozsony, 1846); Lányi Károly magyar egyháztőrténelme (I – II., észtergom 1866 és 1869, átdolgozta Knauz Nándor). – Irod. Knauz Nándor: L. K. (Századok, 1871).
