Lajta Kálmán

Teljes szövegű keresés

Lajta Kálmán (Hács, 1927. dec. 17.Bp., 1989. szept. 15.): író. A szegedi Pedagógiai Főisk. m.- történelem szakán szerzett diplomát. 1956-tól tanári pályán működött 1959-ig a Pártfőisk.-n, majd általános iskolában tanár, ill. ig. 1959-től 1964-ig a Művelődésügyi Min. Akadémiájának ig.-ja volt. 1964-ben került a M. Rádióhoz, rovatvezető, olvasószerk., majd az Irodalmi osztály vezetője volt. A Somogy c. folyóirat szerk. bizottságának tagja volt (1980-88). – M. Jelentkezzenek az örökösök! (kisr. és elb., Bp., 1968); Legalább a lámpa égjen. – Vadházasság (kisr.-ek, Bp., 1972); Budai tüzek (történelmi r., Bp., 1975); Családtagok (r., Bp., 1977); Visszaút (r., Bp., 1981); Bemutatom a fiamat (r., Bp., 1985). – Irod. Mátis Lívia: Családtagok (Jelenkor, 1978. 5. sz.); Kelemen János: Lidércnyomás (Élet és Irod., 1981. 17. sz.); Laczkó András: L. K. hatvanéves (Élet és Irod., 1987. 50. sz.); Búcsú L. K.-tól (Somogy, 1989. 6. sz.); Domokos Mátyás: Búcsú L. K.-tól (Élet és Irod., 1989. 40. sz.); Fodor András: In memoriam L. K. (Somogy, 1990. 1. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT