Ladányi Mihály

Teljes szövegű keresés

Ladányi Mihály (Dévaványa, 1934. febr. 12.Csemő, 1986. szept. 20.): költő, József Attila-díjas (1963, 1978). Iparos-földműves családból származott. Alsóbb isk.-it szülőhelyén, a gimn.-ot Kisújszálláson és Nagykőrösön végezte. Székesfehérvárott érettségizett. Festőnek, grafikusnak készült, de már korán verselt is, Petőfi, Ady, József Attila és Sinka István példáján épülve. Fodor András közölte gimnazista kori verseit az Új Hangban. 1953-tól 1957-ig az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) bölcsészkarának hallgatója volt. 1957-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó, majd a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1958-tól vidéken működött, előbb a Szolnok megyei Néplapnál, majd Nagyréden kultúrotthonban. 1960-62-ben Kazincbarcikán a művelődési ház ig.-ja lett. 1964-től írásaiból élt. 1963-ban Mint a madarak c. kötetéért kapta első József Attila-díját. Társadalmi elkötelezettsége kiállást jelentett a peremen élők mellett, akikhez – független életmódjával – mindinkább maga is odatartozott. Ekként igyekezett megmaradni – illúziók nélkül is – forradalmárnak. Válogatott verseinek 1970-ben megjelent kötete, Élhettem volna gyönyörűen, adja az addigiak summázatát. A hetvenes évektől csemői tanyájára vonult vissza, ahol mezőgazdasági munkából és írásaiból tartotta el magát. Német, angol, orosz és román költőket fordított m.-ra. Munkásságát 1980-ban Gábor Andor-díjjal, 1982-ben SZOT-díjjal jutalmazták. – M. Az út kezdete (versek, Bp., 1959); Öklök és tenyerek (versek, Bp., 1961); Mint a madarak (versek, Bp., 1963); Utánad kószálok (versek, Bp., 1965); Dobszóló (versek, Bp., 1967); A túloldalon (versek, Bp., 1969); Élhettem volna gyönyörűen (válogatott versek, 1959-1969, Bp., 1970); Kedvesebb hazát (versek, Bp., 1971); Kitépett tollú szél (versek, Bp., 1974); Seregek mögött (versek, Bp., 1976); Föld! Föld! (Huszonegy vers, Békéscsaba, 1976); Torkomban sóhajokkal (versek, Bp., 1980); Gyere vissza (vál. versek, Bp., 1983.); Van időd (versek, Bp., 1985); Csillagok kutyaláncon (összegyűjtött versek, 1959-1985, Bp., 1987); Bejegyzések a családi bibliába (posztumusz és kötetben meg nem jelent versek, Bp., 1988). – Irod. Zimáné Lengyel Vera: L. M. (Bibliográfia, Bp., 1976); Bertha Bulcsú: Interjú L. M.-lyal (B. B.: Írók műhelyében, Bp., 1973); Szekér Ernő: Utolsó beszélgetés L. M.-lyal (Élet és Irod. 1986. 40. sz.); Simor András: L. M. nagyságáról (Kritika, 1986. II. sz.); Vinkó József Ahová a lélek hazatalál (Új Tükör, 1986. 40. sz.). – Szi. Sárándi József: L. M. emlékére (vers, S. J.: Egy esélytelen magánszáma, Bp., 1989).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT