Istvánffi Gyula, 1886-ig Schaarschmidt

Teljes szövegű keresés

Istvánffi Gyula, 1886-ig Schaarschmidt (Kolozsvár, 1860. ápr. 5.Bp., 1930. aug. 16.): botanikus, mikológus és szőlész; egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1901, r. 1920). Tanulmányait a kolozsvári és a bonni egy.-en végezte. 1881-ben Kolozsvárt bölcsészdoktori, 1882-ben tanári oklevelet szerzett. 1881–85-ben, majd 1887–89-ben a kolozsvári egy. növénytani tanszékén tanársegéd, 1883-ban magántanár lett. 1885–87-ben a münsteri ak.-án mint asszisztens dolgozott Brefeld mellett. 1889-ben az MNM növénytárának vezetője, 1892-ben a bp.-i egy.-en is magántanár, 1897-től a kolozsvári egy. ny. r. tanára. 1898-tól az általa megszervezett Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet vezetője. 1915-től 1927-ig a bp.-i műegy.-en a növénytan ny. r. tanára. Eleinte sejt- és szövettagi kérdésekkel, majd a moszatok és gombák vizsgálatával, a szőlőbetegségek (a szőlő fakó és szürke rothadása) kutatásával foglalkozott. Elsők között dolgozta ki a peronoszpóra elleni küzdelem módszereit, előrejelző módszere külföldön is közismertté vált. 1902-ben és 1905-ben a francia tudományos ak. Thore-díját nyerte el. Élete utolsó éveiben a kukoricaszárból és nádból való cellulózgyártással kísérletezett, az eljárást külföldön szabadalmaztatta. Sokoldalú irodalmi tevékenységet fejtett ki. Közel 200 dolgozata jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Több külföldi társ. és ak. tagja volt. Szerk. a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet Közleményeit (1900–14); az intézet Évkönyveit (1900–14) és francia nyelvű Annalesét (1900–14). – F. m. A magyar ehető és mérges gombák könyve (Bp., 1899); A Clusius-codex mykológiai méltatása (Bp., 1899–1900; a francia akadémia is kitüntette). – Irod. Mágócsy-Dietz Sándor: I. Gy. emlékezete (Akad. Emlékbeszéd, Bp., 1932); Rapaics Rajmund: A magyar biológia története (Bp., 1953).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT